Magyar Zoltán
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Magyar Zoltán (Budapest, 1953. december 13.) kétszeres olimpiai bajnok tornász, sportvezető, állatorvos.
1965-től 1980-ig a FTC (Ferencvárosi Torna Club) tornásza volt. 1972 és 1980 között 33 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Elsősorban lólengésben volt eredményes, a magyar férfi tornasport kiemelkedően eredményes képviselője. Edzőjével, Vígh Lászlóval számos új technikai elemet dolgozott ki, nevéhez fűződik az orsó, a szökkenő-vándor és a róla elnevezett Magyar-vándor első bemutatása. Pályafutása alatt lólengésben három világ- és három Európa-bajnoki aranyérmet nyert. Részt vett az 1972. évi müncheni, az 1976. évi montreali és az 1980. évi moszkvai olimpián. 1976-ban és 1980-ban lólengésben olimpiai bajnoki címet nyert. A magyar férfi tornászok közül két bajnoki címet előtte csak Pelle Istvánnak sikerült szerezni az 1932. évi olimpián. 1980-ban tagja volt a Donáth Ferenc, Guczoghy György, Kelemen Zoltán, Kovács Péter, Magyar Zoltán, Vámos István összeállítású, bronzérmes magyar tornászcsapatnak is. Háromszor – 1974-ben, 1978-ban és 1980-ban – választották az év magyar sportolójává. Az aktív sportolástól 1980-ban, moszkvai olimpiai győzelme után vonult vissza.
1979-ben a Testnevelési Főiskolán torna szakedzői, 1985-ben az Budapesti Állatorvostudományi Egyetemen állatorvosi oklevelet szerzett. 1986-tól a győri állatkórház orvosa volt, majd 1988-tól Budapesten kerületi állatorvos. 1986 és 1989 között a Magyar Olimpiai Bizottság alelnöke volt. 1991-től a Halhatatlanok Klubjának tagja. 1997-ben elnyerte a Magyarországért Alapítvány Magyar Örökség-díját. 2001-től a Magyar Országos Tornaegyletek Szövetségének tiszteletbeli elnöke.
[szerkesztés] Sporteredményei
- kétszeres olimpiai bajnok (lólengés: 1976, 1980)
- olimpiai 3. helyezett (összetett, csapat: 1980)
- olimpiai 4. helyezett (összetett, csapat: 1976)
- olimpiai 5. helyezett (lóugrás: 1976)
- háromszoros világbajnok (lólengés: 1974, 1978, 1979)
- világbajnoki 4. helyezett (összetett, csapat: 1974)
- világbajnoki 6. helyezett (összetett csapat: 1978, 1979)
- háromszoros Európa-bajnok (lólengés: 1973, 1975, 1977)
- Világkupa-győztes (1975, 1978)
- Universiade-győztes (1977)
- hússzoros mesterfokú magyar bajnok
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- Ki Kicsoda 2004 – Budapest, 2003 – ISBN 9638634502
- Lukács László – Szepesi György: 112. A magyar olimpiai aranyérmek története – Budapest, 1980 – ISBN 9632535537
- Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 – ISBN 9632535723
- Révai Új Lexikona – ISBN 9639015172Ö
| 1950-es évek: | 1958: Polyák Imre • 1959: Kárpáti Rudolf |
| 1960-as évek: | 1960: Kárpáti Rudolf • 1961: Gurics György • 1962: Polyák Imre • 1963: Veres Győző • 1964: Török Ferenc 1965: Zsivótzky Gyula • 1966: Balczó András • 1967: Kozma István • 1968: Balczó András 1969: Balczó András |
| 1970-es évek: | 1970: Kelemen Péter • 1971: Hegedűs Csaba • 1972: Kárpáti Rudolf • 1973: Csapó Géza • 1974: Magyar Zoltán 1975: Hargitay András • 1976: Németh Miklós • 1977: Gerevich Pál • 1978: Magyar Zoltán • 1979: Wichmann Tamás |
| 1980-as évek: | 1980: Magyar Zoltán • 1981: Wladár Sándor • 1982: Pap Jenő • 1983: Guczoghy György • 1984: Gáspár Tamás 1985: Mizsér Attila • 1986: Darnyi Tamás • 1987: Darnyi Tamás • 1988: Darnyi Tamás • 1989: Fábián László |
| 1990-es évek: | 1990: Darnyi Tamás • 1991: Kovács István • 1992: Darnyi Tamás • 1993: Kovács Antal • 1994: Rózsa Norbert 1995: Pulai Imre • 1996: Kovács István • 1997: Storcz Botond • 1998: Gécsek Tibor • 1999: Balogh Gábor |
| 2000-es évek: | 2000: Csollány Szilveszter • 2001: Balogh Gábor • 2002: Csollány Szilveszter • 2003: Annus Adrián • 2004: Majoros István 2005: Braun Ákos • 2006: Cseh László |
 |
Bodó Andrea | Borkai Zsolt | Csollány Szilveszter | Keleti Ágnes | Kertész Alíz | Korondi Margit Köteles Erzsébet | Magyar Zoltán | Ónodi Henrietta | Pataki Ferenc | Pelle István | Tass Olga |
 |
Based on work by