Török Ferenc

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Ezt a cikket formázni kellene a wiki jelölőnyelv szabályai alapján.

(Enyingi)Török Ferenc(1530as évek eleje-1571. február): Enyingi Török Bálint és Pemmflinger Katalin kisebbik fia. Dunántúli főkapitány, nagybirtokos főúr. A reformáció terjedését apjához és bátyjához hasonlóan hathatósan támogatta, amiről Bornemisza Péter és Huszár Gál is megemlékezik. Egy alkalommal azonban királyi megrovásban is részesült egy katolikus pap nyilvános kigúnyolása miatt. Kiváló hadvezér és katona. Az 1550-es években az akkor még családi birtokuknak számító Szigligetet meglepetésszerűen megrohanó török csapatokat elűzi, 1556-ban a Kaposvárt gyáván elhagyó Széll Péter kapitányt felakasztatja. 1566-ban a Veszprémet visszafoglaló királyi seregek egyik fővezére. Egy alkalommal párviadalra hívta ki a budai pasát is, ám az -Török Ferenc kiváló bajvívó hírében állott- vonakodott ellene kiállni. Bátyjával, enyingi Török Jánossal úgy egyezett meg, hogy a család magyarországi birtokai az ő, az erdélyi birtoktesteket pedig János utódai öröklik. A Török-család magyarországi vagyona a Török Birodalom térhódítása következtében mintegy a felére csappant: Szigetvárt, apja fogságba esése után nem sokkal a család átmeneti nehéz helyzete miatt a királynak engedték át. Simontornya, Ozora, Szabadka, Cserög, Futak és Enying pedig a hódoltság területébe olvadt. 1567-ben azonban Török Ferenc újra a királyság legazdagabb birtokosa: sógora, guthi Országh Kristóf országbíró halálával a kihalt Országh-család vagyonát is megörökli. Még az 1550-es évek közepén veszi feleségül guthi Országh Borbálát, akitől négy gyermeke született: Török István, a későbbi pápai főkapitány, Zsuzsanna bedeghi Nyáry Pálné és Fruzsina homonnai Drugeth Istvánné. Ilona nevű leánya hajadonként halt meg. Források: Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal Nemeskürty István: Bornemisza Péter és kora Hóman Bálint-Szekfű Gyula: Magyar történet (III. kötet) Takáts Sándor: Régi magyar nagyasszonyok