Győr

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.68403° k. h. 17.63507°

Győr

Régió	Nyugat-Dunántúl
Megye	Győr-Moson-Sopron
Kistérség	Győri
Rang	megyeszékhely
	[[]]
Polgármester	[[]]
Terület	174,61 km²
Népesség Összesen (2005) Népsűrűség	127 594 730,71 fő/km²
Irányítószám	9000–9030
Körzethívószám	96
Térkép é. sz. 47.68403° k. h. 17.63507°	település Mo. térképén

Győr (németül Raab, szlovákul Ráb) megyei jogú város Magyarországon, Győr-Moson-Sopron megye székhelye.

Tartalomjegyzék 1 Földrajz 2 Nevének eredete 3 Történelem 3.1 Ókor 3.2 Középkor és korai újkor 3.3 Modern kor 4 Közigazgatás 4.1 Városrészek 5 Gazdaság 6 Közlekedés 7 Kultúra 7.1 Művészet 7.2 Tudomány 7.3 Oktatás 8 Látnivalók 9 Híres győriek 10 Testvérvárosok 11 Lásd még 12 Források 13 Külső hivatkozások 13.1 Térképek 13.2 Turizmus 13.3 Média

[szerkesztés] Földrajz

A város Közép-Európa egyik legfontosabb útján helyezkedik el, félúton Budapest és Bécs között. Három folyó, a Duna, a Rába és a Rábca (illetve a Marcal) összefolyásánál, a Kisalföld közepén települt. A város központjában található a Rába által kialakított Radó-sziget, valamint a város határában a Duna által képzett Szúnyog-sziget.

[szerkesztés] Nevének eredete

Győr a nevét az államalapítás idejében kapta, valószínűleg az első várispán Győr (Geur) lovag, illetve az általa alapított Győr nemzetség nevéről.

[szerkesztés] Történelem

A térségben történelme során mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt. Az államalapítás idején püspökséget és ispánságot is kapott. A török időben Bécset védő végvár volt. A 18. században a katonák helyébe kalmárok és iparosok költöztek, hogy felépítsék Magyarország egyik legszebb barokk városát. A 20. században iparvárossá fejldött ki, és az akkor kivívott jelentős szerepet máig őrzi.

[szerkesztés] Ókor

A város az ősidők óta lakott terület. Az első nagyobb település i. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. E név rövidített formája máig használatban van a város német és szlovák neveként (Raab illete Ráb).

Az i. e. I. században római kereskedők költöztek Arrabonába. I. sz. 10 körül a római hadsereg elfoglalta a Dunántúlt, létrehozva Pannonia provinciát. Bár a germán, majd hun törzsek támadásai miatt a rómaiak a 4. században lemondtak a területről, a város lakott maradt. A következő évszázadokban szlávok, avarok és frankok is éltek itt.

[szerkesztés] Középkor és korai újkor

A honfoglaláskor a magyarok megerősítették a volt római erődöt, I. István király pedig püspökséget alapított. A város ebben az időben kapta a Győr nevet. A többi magyar városhoz hasonlóan Győrt sem kímélték meg a történelem viharai: a tatárjárás során feldúlták, majd 1271-ben a cseh királyi sereg pusztította.

A mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás után Győr sorsa is bizonytalanná vált. 1528-ban Csesznegi György I. Ferdinánd részére elfoglalta, de már 1529-ben a fenyegető török veszély közeledtével a városparancsnok Lamberg Kristóf reménytelennek tartotta megkísérelni Győr védelmét, inkább felgyújtatta a várost. Az érkező török hadak csak megfeketedett romokat találtak, innen a város török neve: Janik kala, azaz „égett város”. Fels Lénárd kapitány már 1537-ben megkezdte az újjáépítést, de igazán csak 1561-ben indult meg az építkezés.

Az újra felépített Győrt olasz építőmesterek által tervezett városfal vette körül. Sok új épület épült reneszánsz stílusban.

A tizenötéves háború idején, 1594-ben miután a törökök megfutamították a Mátyás főherceg vezette felmentő sereget, gróf Hardegg Ferdinánd főkapitány föladta a várat, de a magyar és osztrák seregek már 1598-ban visszaszerezték. Ezt a rövid időszakot leszámítva Győr földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően mentes volt a török uralomtól. A korszak új művészeti stílusa, a barokk így hamarabb elérte a várost, mint a keletebbre lévő településeket, ahová csak a török megszállás alóli megszabadulást követően jutott el. Ekkor alakult ki a városközpont barokk jellege.

Győr ezután virágzásnak indult, és 1743-ban szabad királyi városi rangot kapott Mária Teréziától. Több szerzetesrend is megtelepedett a városban, iskolák, templomok épültek, valamint egy kórház és egy kolostor is.

[szerkesztés] Modern kor

Napóleon 1809-ben csatát nyert a város mellett a magyar nemesi felkelés hadai fölött (ld. győri csata). A várost védő erődítményrendszer egy részét a francia katonák felrobbantották. Miután a város vezetése ráébredt, hogy a középkori védművek már nem felelnek meg céljuknak és csak gátolják a város terjeszkedését, lebontották a városfalakat.

A 19. században Győr kereskedelmi szerepe először megnőtt, amikor beindult a gőzhajó-forgalom a Dunán, ám veszített a jelentőségéből, amikor 1861-ben megépült Budapest és Kanizsa közötti vasútvonal. A város vezetősége ipartelepítéssel próbálta ellensúlyozni ezt a veszteséget.

Megyei szerepét erősítendő 1886-ban törvényszéki börtön (ma: Győr-Moson-Sopron Megyei Büntetés-végrehajtási Intézet) létesítése mellett döntött a város vezetése.

A II. világháborúban rengeteg épület elpusztult, az 1950-es és 1960-as években, a nagy lakótelepek építésének korában pedig a régi épületekre, műemlékekre nem fordítottak kellő figyelmet. 1970-ben azonban megkezdték a városközpont felújítását, 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.

Az 1956-os forradalom idején Győrben alakult meg a Dunántúli Nemzeti Tanács.

Napjainkban Győr – Pécs, Székesfehérvár és Szombathely mellett – Nyugat-Magyarország egyik legfontosabb közigazgatási és kulturális központja, egyben népszerű turistacélpont. Jelenleg folyik a drót nélküli internethálózat (wifi) próbaüzeme^[1].

[szerkesztés] Közigazgatás

[szerkesztés] Városrészek

Ady-város Belváros Ergényi lakótelep Gorkijváros (Szent Erzsébet-telep) Gyárváros Gyirmót Győr-Szabadhegy Győrszentiván Jancsifalu József Attila lakótelep Kisbácsa

Kismegyer Likócs Marcalváros Ménfőcsanak Nádorváros Nagybácsa Pinnyéd Révfalu Sárás Sziget Újváros

A Bécsikapu tér (Előtérben Kisfaludy Károly szobra

Győr nemrégiben elkészült új rendezési tervéhez lakossági véleményfelmérést is végeztek, amelynek során 800 helybelit kérdeztek meg. A kérdések egy része annak kiderítésére irányult, hogy a győriek hol szeretnének lakni a városon belül.

A legvonzóbbnak Révfalu bizonyult, ahova a megkérdezettek 36,5%-a szeretne első, második vagy harmadik helyen költözni. Utána Kisbácsa következik (31,1%), majd a Belváros (23,7%). Népszerűnek találtatott még Nagybácsa (23,1), Szabadhegy (19,3), Ménfőcsanak (16,8) és a József Attila lakótelep (16,5). A válaszokból kiderült az is, a győriek hol kívánnának a legkevésbé élni. Itt is első, második és harmadik helyen lehetett megemlíteni egy-egy városrészt.

A legkevésbé kedvelt városrészek listáját Újváros vezeti (összesen 50,3%-os említéssel), utána Marcalváros I. (34,9) és Marcalváros II. (30,6) következik. Nem sokkal maradt le a dobogóról Sziget (28,0), Gyárváros (23,1) és Ady-város (19,3). A kutató úgy vélte, nyolc olyan városrész van, ahol sem a vonzás, sem a taszítás nem jelentős mértékű: Gyirmót, Jancsifalu, Kismegyer, Likócs, Ménfőcsanak, Nádorváros, Pinnyéd és Győrszentiván.

[szerkesztés] Gazdaság

[szerkesztés] Közlekedés

[szerkesztés] Kultúra

Győr vallási központ, a katolikus egyház és az evangélikus egyház püspöki székhelye.

[szerkesztés] Művészet

A város művészeti fontos szerepet játszó intézmények:

Színházak

• Győri Balett (Markó Iván által alapította és a szakítás óta Kiss János vezeti)
• Győri Nemzeti Színház (igazgatója Korcsmáros György)
• Vaskakas Bábszínház

Társulatok

• Győri Filharmonikus Zenekar
  Székhelye a Richter-terem, melyet A Rába moziból alakítottakl át hangversenyteremmé.

• Győri Ütőegyüttes

[szerkesztés] Tudomány

Múzeumok

Lásd: Győr múzeumai (kategórialap)

[szerkesztés] Oktatás

[szerkesztés] Látnivalók

Győr a műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon Budapest és Sopron után. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját Európa-díjjal ismerték el.

A bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Székesegyház (Basilica minor) féltett kincse az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása az egyházi turizmusban rejlő komoly tartalékokra utal.

[szerkesztés] Híres győriek

• Adler Vince zongoraművész, zeneszerző (1826–1871)
• Apor Vilmos püspök
• Auróra punkzenekar
• Bán Aladár polihisztor, a Kalevipoeg magyarra fordítója
• Csizmadia Andor jogtörténész, egyetemi tanár, az állam és jogtudományok doktora (1910–1985)
• Fehér Miklós labdarúgó (1979–2004)
• Földes Gábor színész, színházi főrendező, az 1956-os a Győr-Moson-Sopron megyei események egyik vezetője (1923–1958)
• Galgóczi Erzsébet író, dramaturg (1930–1989)
• Győry Vilmos költő, műfordító, meseíró (1838–1885)
• Halmos László zeneszerző, karnagy, népdalgyűjtő (1909–1997)
• Horváth Árpád író (1907–1990)
• Horváth Ede a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár volt vezérigazgatója 1924–1989
• Hrabovszky János honvéd altábornagy (1777–1852)
• Jedlik Ányos István (1800-1895) fizikus, tanár, a dinamó feltalálója
• Kautz Gyula közgazdász, jogtudós, az MTA alelnöke (1829–1909)
• Kovács Margit szobrász, keramikus (1902–1977)
• Kőnig Gyula matematikus (1849–1913)
• Liezen-Mayer Sándor festő (1839–1898)
• Lukács Sándor ügyvéd, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc győri vezéralakja (1823–1854)
• Markó Iván balettművész
• Meszlényi Terézia, Kossuth Lajosné
• Oszter Sándor színművész
• Petz Aladár orvos, kórházigazgató, a gyomorvarrógép feltalálója, a Magyar Sebészeti Társaság elnöke (1888–1956)
• Ráth Mátyás író, evangélikus lelkész, a Magyar Hírmondó című lap alapítója (1749–1810)
• Révai Miklós nyelvész, tanár
• Richter János világhírű karmester (1843–1916)
• Sáry László (*1940. január 1.) zeneszerző
• Schöpf-Merei Ágoston orvos (1804–1858)
• Szigethy Attila parasztpárti politikus, 1956-ban a Győri, majd a Dunántúli Nemzeti Tanács elnöke (1912–1957)
• Tihanyi Árpád tanár, az 1956-os forradalom után kivégezték (1916–1957)
• Timaffy László, néprajztudós
• Xántus János utazó, felfedező, etnográfus
• Zechmeister Károly polgármester
• Zichy Ferenc püspök

[szerkesztés] Testvérvárosok

• Erfurt, Németország (1971)
• Kuopio, Finnország (1978)
• Sindelfingen, Németország (1989)
• Colmar, Franciaország (1993)
• Brassó, Románia (1993)
• Nazareth-Illit, Izrael (1993)
• Wuhan, Kína (1994)

[szerkesztés] Lásd még

• Győr műemlékeinek listája

[szerkesztés] Források

1. ^ http://index.hu/tech/net/yrlnint06091/

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Győr hivatalos honlapja
• Győr korai településszerkezetének alakulásáról

[szerkesztés] Térképek

• Győr utcaszintű térképe
• Győr internetes naplója
• Térképkalauz – Győr

[szerkesztés] Turizmus

• Győr a Vendégvárón
• Győr az Irány Magyarország.hu honlapján
• Győr bemutatása
• Győr a szeporszag.hu-n
• Győr turisztikai honlapja
• Film Győrről - indulhatunk.hu

[szerkesztés] Média

• A régió digitális napilapja
• Győr légifotókon

Győr-Moson-Sopron megye városai
Győr Csorna – Fertőd – Jánossomorja – Kapuvár – Mosonmagyaróvár – Pannonhalma – Sopron – Tét