Manu Chao
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Manu Chao (Párizs, 1961. június 21.) – eredeti nevén José-Manuel Thomas Arthur Chao – egy francia születésű, többnyire latin zenét játszó zenész, énekes.
Szülei spanyolok – anyja baszk, apja pedig, az író Ramón Chao galíciai születésű –, de Franco diktatúrája elől menekülve Párizsba költöztek. Manu Chao gyermekkorát Párizs közelében töltötte.
Manu Chao a párizsi alternatív zenei közösség jól ismert tagja. Olyan zenekarokban is feltűnt, mint a Hot Pants, vagy a Los Carayos. 1987-ben Manu testérével, Antoine Chaoval, és unokatestvérével, Santiago Casariegoval megalakította a Mano Negra nevű zenekart. A Mano Negra először a Mala vida című dalának sikerével lépett be a francia köztudatba. Legnagyobb nemzetközi sikerüket talán a King Kong Five című dallal érték el. Turnéztak Dél-Amerikában is. A zenekar 1995 körül oszlott fel.
Manu Chao franciául, spanyolul, arabul, portugálul, angolul és wolof nyelven énekel, gyakran egy dalon belül több nyelven is. Ugyan egyike a Föld legsikeresebb zenészeinek, angol nyelvterületen mégsem igen ismert.
Zenéjén sokféle hatás megfigyelhető: rock, francia sanzon, salsa, reggae, ska, és algír raï. Ezek a hatások franciaországi bevándorlókon, spanyolországi kapcsolatain keresztül, illetve leginkább a Mano Negra feloszlása utáni közép-amerikai utazásai során érték. Dalszövegei a szerelemről, a gettókon belüli életről és a bevándorlásról szólnak. Gyakran hordoznak baloldali üzenetet. Sok követőt tudhat magáénak az európai baloldali és antiglobalista mozgalmak tagjai között.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Diszkográfia
[szerkesztés] Albumok
- Clandestino (1998)
- Proxima Estación: Esperanza (2001)
- Radio Bemba Sound System (élő album) (2002)
- Sibérie m’était contéee (2004)
[szerkesztés] Maxik
- Bongo Bong (1999)
- Clandestino (2000)
- Me gustas tu (2001)
- Merry Blues (2001)
- Mr. Bobby (2002)
[szerkesztés] DVD
- Babylonia en Guagua (2002)
[szerkesztés] A Manu Chao dal
2003-ban az 1983-as alapítású Les Wampas nevű punk-rock együttes első sikerét a Manu Chao című dalával érte el, aminek a refrénje a következőképp fordítható: "Ha enyém lenne Manu Chao pénztárcája, Kongóban nyaralnék... Ha enyém lenne Louise Attaque bankszámlája, húsvétig haza se jönnék."
Didier Wampas kritikusan szemléli egyes művészek viselkedését (Manu Chao, Noir Désir), akik a rendszer kritikusainak mutatják magukat, miközben igen jól megélnek belőle.