Matica slovenská
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Matica slovenská egy szlovák közjogi kulturális és tudományos intézmény. Székhelye: Turócszentmárton. Szélsőséges nézeteiről ismert. A felvidéki magyarság politikai és kulturális szervezetei ellen is aktívan fellép. Támogatja a szlovák kisebbséget Magyarországon.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Szervezetei
A Matica slovenská belül a következő szervezetek kaptak helyet:
- Kulturális, Információs és Tagsági vezetőségek
- Szlovák Nemzeti Könyvtár
- A Nemzeti Kultúra Emlékműve
- Szlovák Irodalmi Egyesület
- Szlovák Történelmi Egyesület
- Matica Slovenská Archívum
- Matica Slovenská nemzetiségek közötti kapcsolatok központja
- Külföldön élő szlovákok múzeuma (Krajanské Múzeum)
- A Matica Slovenská külföldi információs és kulturális központjai külföldön
- Az MS kiadója
1994-ben a Matica Slovenská 450 helyi csoporttal, és körülbelül 60.000 taggal rendelkezett. Szlovákia egész területén tart fenn klubokat.
[szerkesztés] Neve
A Matica szó szerb eredetű, jelentése anyácska.
[szerkesztés] Története
A Szlovák Tudományos Akadémia létrehozása (1942 illetve 1953) előtt a szlovákok legfőbb kulturális és minden egyéb más kérdéssel foglalkozó intézményeként működött.
[szerkesztés] Az első Matica (1863-1875)
Az Osztrák-Magyar Monarchiában élő szlovákok vezető politikusai 1861-ben Túrócszentmártonban memorandumot bocsátottak ki, amelyben az alapvető kisebbségi jogok megadását követelték a szlovákság számára. Erre válaszul a osztrák császár, Ferenc József engedélyezte a szlovák nemzet és élet kedvelőinek létrehozását. Ennek eredményeként 1863. augusztus 4-én megalakult a Matica slovenská. Példaképe volt a szerb Matica Srpska (1826-ban alapították) és a cseh Matice česká (1831-ben alapították).
Megalakítás után a tagság folyamatosan nőtt és a szervezet súlya is egyre nagyobb lett a magyarországi szlovákság köreiben. Összegyűjtötte a szlovák kultúráért tenni akaró aktivistákat. Támogatta az amatőr színjátszóköröket, a népi kultúrát, saját kiadásában jelentette meg a Letopisy (magyarul Krónika) című szlovák nyelvű tudományos folyóiratot, valamint a Matica keretein belül alakult meg a Szlovák Nemzeti Múzeum is.
1875. április 6-án kelt, 125. számú rendeletében Tisza Kálmán belügyminiszter beszűntette a Matica slovenská működését.
[szerkesztés] A második Matica (1919-től napjainkig)
A csehszlovák állam 1918-as megalakulása után 1919. augusztus 5-én alakult meg újból a Matica Slovenská. Tevékenysége az első megalakulás óta nem változott; a szlovák nemzeti kultúra fejlesztésén fáradozott, de 1942-ig, a Szlovák Tudományos Akadémia megalakulásáig kivételes szerepet töltött be a szlovákság tudományos életében is. (Elsősorban a szlovák nyelvvel kapcsolatos kérdésekben.)
1948-ban megalakult szocialista csehszlovák állam keretei nem kedveztek a Matica slovenská burkolt nacionalizmusának. 1954-től kezdődően tevékenysége a Szlovák Nemzeti Múzeum és Könyvtár kezelésére redukálódott.
A csehszlovák szocialista rendszer enyhülése nyomán újból erőre kaptak a szlovák nacionalista hangok az államszövetségen belül. A Matica 1963-ban ünnepelte létrejöttének 100. évfordulóját. Az ezzel kapcsolatos tevékenysége és a Prágai tavasz (1968) előszeleként tapasztalható enyhülés következtében a Matica jelentősége ismét nagy volt, országszerte sorra alakultak helyi szervezetei. Ez az állapot 1969-ig tartott.
A Matica történetében újabb fordulópontot a csehszlovák állam felbomlása és az önálló szlovák állam megalakulása jelentett.
[szerkesztés] Vezetői
[szerkesztés] Elnökök és elnökhelyettesek
- 1863 – 1875: Štefan Moyzes, Karol Kuzmány, Ján Országh, Ján Francisci, J. Kozáček
- 1919 – 1945: Pavol Országh Hviezdoslav, Martin Dula, František Richard Osvald, Vavro Šrobár, J. Janoška, M. Bláha, J. Vanovič, J. Országh
- 1945 – 1951 és 1968-1974 között: Ladislav Novomeský
- 1974 – 1990 között : Vladimír Mináč
- 1990 óta: Jozef Markuš
[szerkesztés] Néhányan a titkárok közül
- Pavel Mudroň, Michal Chrástek, Jozef Škultéty, Ján Vlček, Štefan Krčméry, R. Klačko, Jozef Cíger Hronský, J. Martík, P. Vongrej. I. Sedlák és M. A. Kováč.
[szerkesztés] Idézetek
A parlament elfogadta a Matica Slovenská szlovák soviniszta szervezet különleges jogállását biztosító törvényt, ami bizonyos államigazgatási hatásköröket is biztosít a szervezetnek, beavatkozási lehetőséget az etnikai kapcsolatokba, és a nem szlovák nemzetiségű lakosság kulturális életébe, továbbá az iskolaügybe, és feljogosítja a szervezetet feladatának teljesítése érdekében további jogi személyek létrehozására. A Matica Slovenská jelenleg a kulturális tárca költségvetésének mintegy 5%-a fölött rendelkezik (145 millió SK), ugyanakkor a lakosság több mint 10%-át kitevő magyarság a kultúrájára gyakorlatilag nem kap költségvetési támogatást – a kulturális tárca költségvetésének kb. 0,1%-a jut a magyar kultúrára. Duray Miklós, 1997 lásd http://www.hhrf.org/egyutt/D-MERANO.HTM
A program részét képezte a Matica székházán július 5-én elhelyezett szoborcsoport felszentelése. Történt mindez annak ellenére, hogy a kulturális szervezetnek a mai napig nincs építési engedélye sem a székház bejáratának átalakítására, sem a szobor elhelyezésére. Ez a törvénysértés egyáltalán nem zavarta sem a maticásokat, sem a megjelent egyházi vezetőket, Ján Sokol katolikus érseket, Július Filo evangélikus egyetemes püspököt és Henryk Józef Nowacki apostoli nunciust, Vatikán pozsonyi nagykövetét. Az általuk megáldott tömegben a Hlinka-gárda örökségét felvállaló, Slovenská pospolitosť elnevezésű egylet feketébe öltözött, nyakukban kettős fehér keresztet viselő aktivistái is ott voltak. Az egyházi méltóságok jelenléte ugyanakkor Stanislav Bajaník, a Matica szóvivője szerint annak bizonyítéka, hogy a szoborállítás közügy, s mint ilyen, fölötte áll a törvényeknek és engedélyeztetéseknek, amelyet bármikor módosítani lehet. ÚJ SZÓ, Szentesített törvénysértés, http://www.ujszo.com/clanok.asp?vyd=20030714&cl=63614
Based on work by