Mezőcsát
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
|||||
| Régió | Észak-Magyarország | ||||
| Megye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||||
| Kistérség | Mezőcsáti | ||||
| Rang | város
|
||||
| Terület | 103,07 km² | ||||
| Népesség | |||||
|
|||||
| Irányítószám | 3450 | ||||
| Körzethívószám | 49 | ||||
| Térkép |
Település Mo. térképén |
||||
Mezőcsát kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, Miskolc és Mezőkövesd között, mindkettőtől kb. 35 kilométerre.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A településen őskori leleteket is találtak, ez is bizonyítja, hogy már a történelem előtti időkben is lakott település volt. A honfoglaló magyarság is korán megtelepedett itt. 1067-ben apátságot alapítottak a környéken. A város ura ebben az időben a Miskóc nemzetségbéli Bors ispán. Csát – ahogy ekkor hívták a települést – két részből állt: Szabadcsát volt a szabad jobbágyok, Lakcsát a szolgák lakhelye.
A tatárjárás során a település elpusztult, az 1330-as években említik újra, tehát erre az időre épülhetett újjá. Az 1596-os mezőkeresztesi csata után újra elnéptelenedett, mikor azonban Bethlen Gábor fejedelem uralkodása idején Borsod megye erdélyi fennhatóság alá került, újra benépesült a falu. Története az elkövetkezendő időkben is ugyanilyen viszontagságos volt, 1686-ban a császári csapatok felégették, 1698-ban azonban már vásártartási jogot kapott, tehát ismét jelentős település lehetett. A 18. század folyamán már megyegyűléseket is tartottak a városban. Az 1848-49-es szabadságharcban is részt vesznek a lakosok, megtorlásul a császári csapatok ismét felgyújtották Mezőcsátot.
A kiegyezést követő békés években Mezőcsát tovább fejlődött, a mezőgazdaság mellett a kézművesipar kapott döntő szerepet (kerámiaedények gyártása). Elérte a vasútvonal a települést, malmok épültek, bankok nyíltak.
A fejlődő település életében nagy törést okozott a két világháború. Az első világháborúban 176-an haltak hősi halált, nekik állít emléket a Hősök terén, Mezőcsát főterén álló emlékmű. A második világháborúban a zsidó lakosság deportálása is érzékenyen érintette a várost, mert így kereskedői és iparosai jelentős részét elveszítette. 1944. november 7-én a szovjet hadsereg elfoglalta a települést. Mezőcsát egész történelme folyamán a legtöbb embert a második világháborúban veszítette el.
Az elkövetkezendő évtizedekben Mezőcsát szocialista településként tovább fejlődött, 1982-ben azonban elveszítette a járási székhely rangját, és több szerepkörben is Tiszaújváros vette át a helyét. Ennek ellenére azonban a település dinamikusan fejlődik, külseje egyre városiasabb. 1990-ben újság is indult.
1991. január 1-jén Mezőcsát visszakapta régi városi rangját.
[szerkesztés] Látnivalók
- Dobozy-kastély
- Márk-kastély
- Édes-kastély
- A Református templom fakazettás mennyezete
- Zsinagóga
- Kiss József emlékház
- Népi tájház
[szerkesztés] Híres szülöttei
- Kiss József (1843-1921) költő, „A Hét” folyóirat főszerkesztője
Based on work by