Mocsári teknős
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
Magyarországi státusz: védett,
eszmei értéke 50 000 Ft |
|||||||||||||||
 |
|||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||
| Emys orbicularis Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||
|
|
A mocsári teknős (Emys orbicularis) egy eurázsiai elterjedésű állatfaj, Magyarország egyetlen őshonos teknősféléje, amely azonban komoly veszélynek van kitéve a számos helyen betelepített vörösfülő ékszerteknős térhódítása következtében.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
A mocsári teknős Dél- és Kelet-Európa nagy részén, Marokkóban, a Fekete-tenger anatóliai partvidéke mentén, a Kaszpi-tenger vidékén, keleten egészen az Aral-tóig előfordul. Kedveli a sekély, iszapos síkvidéki állóvizeket.
[szerkesztés] Megjelenés
A faj ovális, hátrafelé szélesedő, legfeljebb 20 centiméteres hosszúságú hátpáncélja és bőre zöldes, barnás vagy feketés, amit sárgás vagy fehér pettyek vagy csíkok tarkítanak. A hímek esetében homorú, a nőstényeknél lapos haspáncél világosbarna, gyakran sötét foltottal tarkított, olykor a pajzsoknak fekete szegélye van. A hímek szivárványhártyája vörösesbarna vagy narancsszínű, míg a nőstényeké fehér vagy sárgás.
[szerkesztés] Életmód
A változó testhőmérsékletű faj október végén vonul el telelni. Vagy a vízfenék iszapjába ássa be magát, vagy ha erre nincs mód, a jégpáncél alatt kerül nyugalmi állapotba. Az életfenntartáshoz szükséges oxigénmennyiséget szájának és garatjának nyálkahártyáján, illetve a végbélzacskók hajszálerein keresztül szerzi meg. Az időjárástól függően március-áprilisban aktiviálódik.
Nyáron csak a tojásrakó nőstények távolodnak el a víztől, különben legfeljebb a partig, vagy valamilyen vízből kiemelkedő tárgyra merészkednek ki. Táplálékuk is vízi eredetű: különféle ízeltlábúak, kétéltűek, puhatestűek és férgek kifejlett és lárvaállapotú egyedeit, dögöket fogyaszt. A halak közül csak a beteg példányokat képes elfogni. A zsákmányt éles csőrkáváik segítségével darabolják fel.
[szerkesztés] Szaporodás
A párzásra nem sokkal a telelés megtörése után, májusban kerül sor. A nőstény ezután laza, homokos talajt keres, ahová 8-10 centiméter mélyre eláshatja kb. 4-5 centiméter hosszú, 7-8 centiméteres átmérőjű tojásait. Az utódok augusztus és szeptember fordulóján kelnek ki, és azonnal megindulnak a víz felé.
[szerkesztés] Védettség
A mocsári teknős Európa-szerte visszaszorulóban van a gyorsan terjeszkedő táplálékkonkurrens, az ékszerteknős miatt, illetve a vizes élőhelyek szennyezése és pusztulása is negatív hatással van az összállományra. A kifejlett példányokat péncéljuk védi, de a kicsinyeket és a tojásokat sokszor elpusztítják a ragadozók.
A magyarországi teknősállomány egyelőre stabilnak mondható, de megkezdődött a felmérése, hogy adott esetben hatékony védelmet lehessen biztosítani a mocsári teknősök számára. Mint minden kétéltű és hüllő, Magyarországon ez a faj is védett, pénzben kifejezett eszmei értéke 50 000 forint.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
- A faj a Természetvédelmi Világszövetség Nemzetközi Vörös Listáján
- Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának adatlapja
- Adatlap a Kárpátkertben
- National Geographic Magyarország cikke a Naplás-tónál élő mocsári teknősökről és vörösfülű ékeszerteknősökről
- Greenfo.hu: Vegyen részt a mocsári teknős védelmében!
Based on work by