Vita:Musztafa Kemal Atatürk

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Miért "Musztafa" ("Mustafa" helyett), ha tudjuk, hogy a törökök latin betűkkel írnak? Lehet hogy születésekor méh arab betűkkel írtak, de Ő vezette be a latin írást (ahogy a cikkben is szó van róla), akkor miért nem írjuk mi is latin betűkkel??? - Gaja 2005. április 6., 12:00 (CEST)

Ez egy igen jó kérdés! Most megnéztem itthon egy lexikonban, ahol szintén sz-szel írják: „Atatürk, Kemal, 1934-ig Musztafa Kemal”. Úgy tűnik, amikor felvette az Atatürk vezetéknevet, onnantól a Musztafát nem használta, és a Kemal volt a keresztneve. Tehát a Musztafa nevet még akkor használta, amikor arab betűkkel írtak, ezért így helyes az írása. (Viszont akkor a cikk címe nem egészen helyes, mert vagy Musztafa Kemal, vagy Kemal Atatürk...) Alensha 2005. április 6., 13:28 (CEST)

Megnéztem a török wikiben ott Mustafa Kemal Atatürk-ként szerepel. Úgy gondolom, hogy számunkra is ez lehetne az etalon... - Gaja 2005. április 6., 15:03 (CEST)

Ja, akkor jó, én csak az angolt néztem. :) Alensha 2005. április 7., 22:37 (CEST)

Én még soha nem láttam, hogy magyar kiadványban s-sel írták volna. Mindig csak sz-szel. Valószínűleg tradicionálisan így helyes Gubb

• és nem lehet hogy egyszerűen csak azért sz-szel mert magyaros átírást használunk?? az Isztambul-t is sz-szel írjuk meg m-mel pedig eredetilg Istanbul.... --Teemeah 2006. március 10., 21:06

örmeny,görög es syria emberek mészarloya volt ez az ember .nem hős.az adolf hitler példa képe

kedves névtelen, Atatürk volt azon kevesek egyike aki legkorábban felismerte Adolf Hiteler veszélyét.. azon kívül Atatürk 1938-ban halt meg, vagyis még a Holokauszt, a zsidók tömeges lemészárlása, és a II. világháború kezdete ELŐTT. Szóval mielőtt gyűlöletet szítasz, nézz körül a történelemkönyvekben, és ha nem tudod az állításaidat megfeleően, TÉNYEKKEL alátámasztani, akkor legyél szíves csendben maradni. És legyen benned annyi gerinc, hogy nem névtelenül dobálsz sárt (ha már ez a kedvenc időtöltésed), hanem bejeletkezel és a NEVEDET adod hozzá. Az örmény népírtás vitatott kérdés, "talán azért választották Atatürköt a türkök atyjának, mert az ifjútörök államalapító katonai elitcsoportból neki egyedül nem volt közvetlen köze az örmény népirtáshoz. Az elsõ örmény népirtást 1894-1896-ban még a szultán rendelte el" [1]. Légy szíves olvass utána, mielőtt vádaskosz valamiről, amiről a történészek sem tudnak megegyezésre jutni --Teemeah ⊗ Gül Bahçesi 2006. május 30., 11:28 (CEST)

[szerkesztés] Kiegészítés

Lassan lassan minden részt kiegészítek, aztán jó lenne jelölni majd kiemelt cikknek :) --Timiş postaláda 2007. január 20., 14:51 (CET)

Jó lenne... szimpi az ürge, végre egy olyan diktátor, akit nem nevez senki annak. Jól managelte magát ;). Fleisch István: Atatürk és kora c. könyvét ismered? És lehet, hogy Matúz József: Az Oszmán Birodalom története is tartalmaz egy s más hasznos infót (az ifjútörököket belőlük kapartam össze).--Mathae قلني 2007. január 20., 15:56 (CET)

Flesch Istvánét olvastam, most Patrick Kinross könyvét olvasom és imááádom, nagyon részletes. A diktátorságról: muszáj volt neki :D másképp hogy reguláz át demokráciára egy évszázadokig alárendelt szerepben élő népet, akik csak az 1910-es években ébredtek rá, hogy törökök és nem oszmánok :D Atatürk katonai és politikai zseniii volt, és nem véletlen, hogy 70 millió török (meg néhány magyar) is Ata-nak hívja ;) Nőiesen bevallom, hogy mikor a temetési procedúráját olvastam én - szégyen nem szégyen - bőgtem, ahogy Anitkabirban is mikor meghallottam a hangját felvételről.... Ataaaaa --Timiş postaláda 2007. január 20., 16:08 (CET)

Előttem nem kell mentegetned, mondom, szimpatikus :D. --Mathae قلني 2007. január 20., 16:18 (CET)

Nem mentegetem, csak kifejezem csodálatomat :D --Timiş postaláda 2007. január 20., 16:19 (CET)

Mondjuk a katonai zseni kitétellel kapcsolatban nem vagyok teljesen meggyőzve. A görög hadsereget leverni nem nagy művészet, 1897-ben a szultánnak is sikerült :D. (Igaz, Mussolini sokkal komolyabb erők élén kudarcot vallott ellenük, de az olasz haderő külön történet). Gallipoliban meg ott voltak a németek is azért... de politikusként minden elismerésem az övé.--Mathae قلني 2007. január 20., 16:21 (CET)

hát én most olvasom a patrick kinross-féle könyvet és abban nagyon sok példát hoz a katonai zsenialitására. például hogy többször javasolt iylen-oylan műveleteket (amiket enver pasa nem fogadott el, mert tartott atatürktől és nem akarta hogy előrébb lépjen a ranglétrán), és aztán ezek mindegyikéről kiderült, hogy a helyes lépések lettek volna. A németek is többször kikérték a anácsát, plusz galliponiál (épp most olvasom) musztafa előre megmondta hol fognak landolni az allied erők, de Liman von sanders véleménye más volt és máshová irányította át a csapatokat. Musztafa saját indíttatásból felvitte az általa irányított csapaokat Koca Cemenre, ahol szerinte az angolok már jöttek felfelé - és igaza volt (tulajdonképpen parancsot tagadott). szóval hiába volt ott a német parancsnokság, atatürk rengeteg saját döntést hozott, helyesen. Több dolgot is megjósolt katonai szempontból (hogy szerinte hol és mikor várhatóak támadások - és mindegyikben igaza lett), + ő már az elején megmondta hogy a török hadseregnek védelemre kellene berendezkednie, mert hosszú háború lesz, de Enver hősködni akart és mindenféle hülye támadásokat indított (amiket kemal ellenzet) (pl orosz hadjárat, egyiptom). saja a magyarországon fellelhető atatürkirodalom nem túl átfogó... a kinross-féle könyvet tartják a legjobbnak a témában. atatürkről írom a szakdogám ;) --Timiş postaláda 2007. január 20., 16:34 (CET)

Laikus vagyok, elhiszem, ha te mondod. Na igen, Enver pasa megint külön történet... illetve ez az egész ifjútörök bagázs. A kedvencem, amikor 1918-ban elindulnak felszabadítani Turkesztánt, amikor az angolok már lassan Anatóliában vannak :D--Mathae قلني 2007. január 20., 16:40 (CET)

Az én kedvencem hogy enver azt hitte egyetlen török brigáddal kiverheti az angolokat egyiptomból ja és há persze azt se felejtsük el, hogy a szultán puccs esetében is háttérben volt, csak véletlenül került a hős megmentő szerepébe..magyarul egy jó nagy f--- volt :D --Timiş postaláda 2007. január 20., 16:49 (CET)

"when in 1913 the British general Sir Henry Wilson visited [Turkey] he met Enver and Cemal in Consantinople. Neither of them impressed him by their military capacity. No more did the other officers he met. But he made one exception. 'There is a man called Mustafa Kemal', he said, 'a young staff colonel. watch him, he may go far'" (Patriock kinross: Atatürk. p. 58. :))) --Timiş postaláda 2007. január 20., 21:16 (CET)