Nagy-Budapest

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nagy-Budapestnek nevezik Budapestet 1950. január 1-jén kialakult területével. Az elnevezés már a XIX. század végén megszületett, és már 1950 előtt is a közigazgatás némely ágában (Államrendőrség, Közmunkatanács stb.) valóságos tartalmat nyert. A környező települések Budapesthez csatolása fél évszázadon át folyamatos szakmai és politikai viták tárgya volt. Végül a II. világháború utáni kommunista hatalomátvétel teremtette meg a politikai feltételeket a történelmi jelentőségű lépés megtételére. A város hivatalos neve továbbra is Budapest maradt.

[szerkesztés] Nagy-Budapest területe

1950. január 1-jével Budapesthez csatoltak Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területéből hét megyei várost:

• Budafok
• Csepel,
• Kispest,
• Pestszenterzsébet,
• Pestszentlőrinc,
• Rákospalota,
• Újpest,

és tizenhat nagyközséget:

• Albertfalva,
• Békásmegyer,
• Budatétény,
• Cinkota,
• Mátyásföld,
• Nagytétény,
• Pesthidegkút,
• Pestszentimre,
• Pestújhely,
• Rákoscsaba,
• Rákoshegy,
• Rákoskeresztúr,
• Rákosliget,
• Rákosszentmihály,
• Sashalom,
• Soroksár.

Nagy-Budapest területéhez csatolták továbbá:

• Csömörtől Szabadságtelepet,
• Nagykovácsitól Adyligetet,
• Vecséstől a Ferihegyi repülőteret és környékét.

[szerkesztés] Nagy-Budapest kerületei

Nagy-Budapestet 22 kerületre osztották. A korábbi 14 kerületből egyet (IV.) megszüntettek, és az összes többinek a határai is kisebb-nagyobb mértékben megváltoztak. A fővárossal egyesített 23 településből hármat, a hozzácsatolt három településrészből egyet a régi kerületekhez csatoltak (Albertfalva – XI., Békásmegyer – III., Pesthidegkút – II., Adyliget – II.). A többi 20 egyesített településből és két településrészből kilenc új kerületet hoztak létre. A legészakabbra fekvő Újpest kapta a megszűnt IV. kerület sorszámát, a többi nyolc új kerület pedig körben sorrendben a XV-XXII. számokat. Ezek területe nagyjából az alábbiak szerint alakult ki (a kerülethatárok kisebb-nagyobb részben szinte mindenütt eltérnek az egykori települések határaitól):

• IV. kerület: Újpest megyei város (m.v.)
• XV. kerület: Rákospalota m.v. és Pestújhely nagyközség (nk.)
• XVI. kerület: Cinkota, Mátyásföld, Rákosszentmihály és Sashalom nk. és Szabadságtelep Csömörtől
• XVII. kerület: Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nk.
• XVIII. kerület: Pestszentlőrinc m.v., Pestszentimre nk. és a Ferihegyi repülőtér és környéke Vecséstől
• XIX. kerület: Kispest m.v.
• XX. kerület: Pesterzsébet m.v. és Soroksár nk.
• XXI. kerület: Csepel m.v.
• XXII. kerület: Budafok m.v., Budatétény és Nagytétény nk.

[szerkesztés] Nagy-Budapest 1990 után

A legutóbbi változáskor a XXIII. kerület 1994-ben a XX. kerületből való kiválással jött létre az egykori Soroksár területén.