Nagydobrony
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Nagydobrony (ukránul Велика Добронь (Velika Dobrony / Velyka Dobron'), oroszul Великая Добронь (Velikaja Dobrony / Velikaja Dobron')): falu a mai Ukrajnában Kárpátalján az Ungvári járásban.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Munkácstól 23 km-re nyugatra a Szernye patak és a Latorca folyó között fekszik.
[szerkesztés] Nevének eredete
Nevének két fajta eredete ismeretes:
- Mivel sokáig a Dobók birtoka volt, ezért sokan innen eredeztetik a nevét.
- Nagydobronyt tölgyerdők veszik körbe, aminek orosz (szláv) neve dub, ezért mások ebből eredeztetik a nevét.
[szerkesztés] Története
1270-ben Dobron néven említik először. A 13. században már egyházas hely, Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése. Jellegzetes helyi népszokásokkal, népviselettel, népköltészettel. Gyűjtött itt Bartók és Kodály, 1901-ben itt nyaralt Ady Endre, aki költeményében is megörökítette. 1910-ben 3033 lakosából 3027 magyar volt, ma 5600 lakosának 90%-a magyar. A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott. 1953-ban nyílt meg magyar nyelvű középiskolája, de az általános iskolában is magyar nyelvű az oktatás.
[szerkesztés] Legendája
Nagydobronyhoz az egyik legérdekesebb XX. századi legenda fűződik. Az eredeti verzió szerint a községet jóval a II. világháború befejezése után, békeidőben, a szovjet csapatok lebombázták, a földdel tették egyenlővé. Ma sem található a térképeken.
A nyugati sajtópropaganda által felkapott hír évtizedekig fel-felbukkant különböző forrásokban, utalásokban. A legenda megnyugtató lezárására csak 1990 után kerülhetett sor.
A teljes történet, a legenda feltárása itt olvasható: Nagydobrony, a 20 századi Karthágó
[szerkesztés] Látnivalók
- Református temploma a korábbi fatemplom helyén 1776 és 1805 között épült fel. Ez később szűknek bizonyult, ezért 1912-ben új templomot építettek, melyet 1987-ben újítottak fel.
Based on work by