Nagyfény

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Katolikus templom

Nagyfény (szerbül, ciril írással: Стари Жедник; horvátul: Stari Žednik) település Szerbiában, a Vajdaság Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Népesség
4 Látnivalók

[szerkesztés] Fekvése

Szabadkától délre, a Szabadka-Újvidék út mentén, Topolya közelében.

[szerkesztés] Története

Már a középkorban lakott volt a térség, 1462-ben már falunak említik. Bajmokkal és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot. A török defterekben, 1580-ban és 1590-ben 15 és 25 adózó házzal említik. A török idők végén vált lakatlan pusztává.

A 17. század végén újratelepül a falu, lakóinak száma 1880-ban 1549 lélek, többségükben bunjevácok, akik a rendezetlenül szétszórt tanyákon éltek. A 20. század elején alakult ki a mostani falu a Szabadka-Újvidék és a Csantavér-Bajmoki utak kereszteződésében, az egykori Nagyfényi csárda körül. Az 1900-as évek elején felépült templom véglegesítette a település központjának a helyét.

A Trianoni békeszerződésig Nagyfény Bács-Bodrog vármegyéhez tartozott.

[szerkesztés] Népesség

A 2002-es népszámlálás adatai szerint 2230-an élnek Nagyfényen. Nemzetiségi összetétel:

horvátok 727
magyarok 576
bunyevácok 327
szerbek 248
jugoszlávok 139
egyéb (montenegróiak, albánok, németek, macedónok, ruszinok, szlovákok).

[szerkesztés] Látnivalók

A Római katolikus templomot Moravetz Zsigmond budapesti építészmérnök tervei alapján építették neogót stílusban. 1911-ben szentelték fel, Szent Márk evangélista a patrónusa. Első plébánosa Hegedűs Benjamin volt, jelenlegi lelkésze Željko Šipek, aki mindkét nyelven, horvátul és magyarul is szolgálja a közösséget.

A templomnak egykor magasabb tornya volt, amelyet azonban 1925-ben egy zivatar ledöntött, és azóta a gótikus templom csak egy alacsony, átmeneti toronnyal rendelkezik.

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../n/a/g/Nagyf%C3%A9ny.html"

Kategória: A Vajdaság települései