Bajmok
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Bajmok, település Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány Észak-bácskai körzetében, Szabadka község területén.
[szerkesztés] Fekvése
Magyarország határától 9 km-re délre, Szabadkától 23 km-re dél-nyugatra, Zombortól 33 km, Topolyától 29 km, Újvidéktől 101 km távolságban.
[szerkesztés] Lakossága
Lakossága 2002-ben 8,586, nemzeti identitás szerint:
- szerbek 2900 (33.8%)
- magyarok 2450 (28.5%)
- bunyevácok 1266 (14.7%)
- horvátok 700 (8.15%)
- jugoszlávok 454 (5.29%)
- montenegróiak 102 (1.19%)
- egyéb
A magyarok, bunyevácok, horvátok és németek többsége hagyományosan katolikus, a szerbek és montenegróiak többnyire ortodox vallásúak.
[szerkesztés] Története
Lakott település már az első században. A kálvária domb közelében jelentős számú szarmata és avar sírhelyet találtak már az 1. századból, illetve a 4. századból.
1462-ben már falunak említik. Nagyfénnyel és Györgyénnel együtt Mátyás király anyjának, Szilágyi Erzsébetnek adományozta a birtokot.
Az török veszedelem elmossa a vidék magyar lakosságát, helyükre főleg szerbek húzódnak fel a Balkánról. 1744-ben, a főleg katonáskodással foglalkozó szerbek nagy része elhagyja a vidéket.
1785-ben 130 magyar és 88 bunyevác család települ Bajmokra, majd őket követik a németek több hullámban.
A magyarok főleg Szabadkáról, a Pest megyei Törtelből, a Nagykátai járásban lévő Kókáról, a Kiskőrösi járásban lévő Kecelről, valamint Karcagról és Kalocsa környékéről érkeztek.
A német lakosság betelepülésének pontos idejét nem tudjuk. Az 1791-es adókönyvek Bajmokra vonatkozó részei már tartalmaznak német hangzású neveket. A nevek alapján arra lehet következtetni, hogy a bajmoki németek a környező falvakból – Bácsalmás, Baja, Csátalja, Csonoplya, Hódság, Apatin, Őrszállás – települtek át a faluba.
1900-ban Bajmok lakossága összesen 8217, ebből:
- 3,599 magyar
- 1,980 bunyevác
- 1,980 német
- 21 szerb
- 8 szlovák
- 10 egyéb
A Trianoni békeszerződésig Bajmok Bács-bodrog vármegyéhez tartozott.
A II. világháború végéig Bajmok lakosságának mintegy egyharmada német volt. 1944-ben a falu német lakosságát kollektív bünösség vádja alatt kitelepítették, helyükre pedig szerbeket költöztettek főleg a Horvátországi Lika-ból.
Bajmok nemzetiségi arányai újabban a 1990-es évek balkáni háborúi során változtak jelentősen, ismét a szerbek javára. Szerb menekültek érkeztek Horvátországból, Bosznia és Hercegovinából, és Koszovóból is.
Based on work by