Bács-Bodrog vármegye

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

**Bács-Bodrog vármegye**

Székhely	Zombor
Terület	8834 km²
Népesség	812.385, 1910
Nemzetiségek	magyarok 44%, németek 23%, szerbek 17%

Bács-Bodrog vármegye (szerbül: Bačka-Bodrog; németül: Batsch-Bodrog; latinul: Bachiensis, Bácsiensis, Bacsiensis et Bodrogiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében. A vármegye területének kisebb rész jelenleg Bács-Kiskun megye, míg nagyobb része a szerbiai Vajdaság Autonóm Tartomány része.

[szerkesztés] Földrajz

Bács-Bodrog vármegye határai csak északon nem természetesek. Keleten a Tisza, délen és nyugaton pedig a Duna. Bács-Bodrog vármegyét körülvették: Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Csongrád vármegyék, keleten Torontál vármegye, délen Szerém vármegye, nyugaton pedig Verőce vármegye és Baranya vármegye. A vármegye teljes része síkság.

[szerkesztés] Történelem

Bács-Bodrog vármegye egyike volt a legrégebbi vármegyéknek a Magyar Királyságban. Az 1802:VIII.t.c. hozta létre Bács és Bodrog vármegyék egyesítésével. Előtte a két önálló vármegye már a 13. század elejétől létezett. A vármegyét az Oszmán Birodalom elfoglalta a 16. században. A török uralom idején a vármegye a Szegedi szandzsák része volt. 1699-től a Habsburg Birodalom által létrehozott Bácska régió részévé vált, 1751–91 között a Tiszai Koronauradalomhoz tartozott. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a vármegye a Szerb Vajdaság része lett, majd 1849–1860 között a Szerbia és Temesi Bánság Vajdasága nevű régió része volt. 1873-ban Bács-Bodrog vármegyéhez csatolták a Sajkás Kerületet. 1918-ban Bács-Bodrog vármegye déli, nagyobbik részét elfoglalta, majd magához csatolta a Jugoszlávia. 1918–1922 között Bács-Bodrog egy megye volt a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság területén belül, székhelye Újvidék. A Magyarországnak meghagyott kis rész székhelye Baja volt. A II. világháború előtt Bács-Bodrog vármegye kiegészült a déli, elszakított területekkel, amikor a Magyar Királyság hadserege bevonult Jugoszlávia északi részére (ezzel visszakerült az úgynevezett Baranyai Háromszög, Baranya vármegye délkeleti része, és a Muravidék). A II. világháború után visszaálltak a trianoni határok, Bács-Bodrog vármegye déli része újra Jugoszlávia területéhez tartozott, az északi része pedig 1950-ben egyesült Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye déli részével. Azóta a magyarországi részt Bács-Kiskun megyének nevezik, és Magyarország legnagyobb megyéje. A vármegye déli része jelenleg a Vajdaság Autonóm Tartomány része.