Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Pünkösdizmus - Wikipédia

Pünkösdizmus

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A pünkösdizmus vagy pünkösdi mozgalom az 1900-as évek elején jött létre az Amerikai Egyesült Államokban, a protestáns kereszténység szentség mozgalma keretein belül. A pünkösdizmus fő jellegzetessége, hogy különleges hangsúlyt fektet a Szentlélek ajándékaira, hivatkozva a bibliai pünkösd napjára. A karizmatikus mozgalomhoz való hasonlósága ellenére azzal nem azonos, annál korábban jött létre.

Tartalomjegyzék

[szerkesztés] Létrejöttének főbb motívumai

A pünkösdi mozgalom az amerikai Szentség mozgalom kiemelkedő részeként indult. A modern pünkösdizmus kezdete 1906. április 6., amikor egy kis csoport állítása szerint „újra átélték” a bibiai pünkösdöt Los Angelesben. E szerint látták, hogy „tűz szállt le az égből”. Leginkább presbiteriánus és metodista lelkészek terjesztették a pünkösdizmust, amelyet 1909-ben már Európában is meghonosítottak. A mozgalom központi eleme a lélekkeresztség átélése, a kizárólag hit általi üdvözülés, a nyelveken szólás, a gyógyító képességek és egyéb karizmák hangsúlyozása, előtérbe helyezése.

Magyarországon 1913-ban jelent meg, Békéscsabán, ezt követően a Viharsarokban, Pitvarosban 1924-ben. Megjelenésük sorrendjében:

  • 1928-ban Apostoli Hit
  • Magyarországi Isten-gyülekezetek
  • Élő Isten Gyülekezetei mely az Evangéliumi Pünkösdi Egyház nevet vette fel amely a Szabadegyházak Tanácsának tagja lett
  • Őskeresztyén Felekezet, Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek
  • 1961-ben Evangéliumi Keresztyének és Pünkösdiek Gyülekezete néven egyesültek ezek az szervezetek.

[szerkesztés] Hitnézetek - pünkösdi teológia

  1. Szentháromság
  2. A megváltás és újjászületés elégséges és egyedüli feltétele a Krisztusba vetett hit.
  3. Aki hisz, hit által születik újjá.
  4. A megtérés a pünkösdizmus értelmében érzelmi szinten történik: „aki szívébe imádkozza Jézust, az üdvözül”.
  5. A keresztelő – mely felnőttkorban, alámerítéssel történik (bemerítés, alámerítkezés) – az újjászületés "valóságának" jelképes aktusa. Nem minden pünkösdista felekezetnél gyakorolják. Némelyik egyházban csak az részesülhet bemerítésben, akin „nyilvánvalóan láthatók a lélek gyümölcsei”.
  6. A karizmák (csodák, gyógyítások, nyelvekenszólás) az első századi egyházban jelen voltak, és a ma is léteznek.
  7. A Szent Szellemmel való betöltekezés létezik (jelei a karizmák). Nem azonos az alámerítkezéssel, és nem egyszeri esemény.
  8. Nyelveken szólás: idegen vagy „angyali” nyelveken való beszéd. A hallgatóság és a nyelveken szólást végző számára egyaránt érthetetlen, de nem értelmetlen: „szósaláta” jellegű hangok hallatásából áll, amelynek érthető nyelvre való lefordítása is lehetséges a gyülekezet számára egy külön karizma által.

[szerkesztés] Pünkösdi egyházak, gyülekezetek

  • Evangéliumi Pünkösdi Közösség
  • Forrás Keresztény Gyülekezet
  • Élő Isten Gyülekezete
  • Agapé gyülekezet (Evangéliumi Pünkösdi Közösség tagja, gyülekezete)
  • Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet
  • Boldog Isten Gyülekezete
  • Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház
  • Golgota Keresztény Gyülekezet
  • Őskeresztyén Apostoli Egyház
  • Hit Gyülekezete
  • Új Jeruzsálem Gyülekezet

[szerkesztés] Lásd még

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Bibliográfia

  • Pentecostalism: A Descriptive History of the Origin, Growth, and Message of a Twentieth Century Religious Movement by Nichol, John Thomas, Ph.D., Boston University Graduate School, 1965, 526 pages; AAT 6511223
  • The Early Years of American Pentecostalism, 1900-1940: Survey of a Social Movement by Martin, Robert Francis, Ph.D., The University of North Carolina at Chapel Hill, 1975, 256 pages; AAT 7529051
  • Power and the Spirit: Methodological Studies in a Black Apostolic Church by Sarno, Charles R., Ph.D., Boston College, 2004, 912 pages; AAT 3122138
  • Early American Pentecostalism and the Issues of Race, Gender, War, and Poverty: A History of the Belief System and Social Witness of Early Twentieth Century Pentacostalism and Its Nineteenth Century Holiness Roots by Smalridge, Scott, M.A., McGill University (Canada), 1999, 100 pages
  • The Origins, Development and Nature of Pentecostalism in Ulster, 1907--c.1925: A Study in Historical and Theological Contextualisation by Robinson, James, Ph.D., Queen's University of Belfast (United Kingdom), 2001, 446 pages
  • Theological Roots of Pentecostalism by Dayton, Donald Wilbrr, Ph.D., The University of Chicago, 1983
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu