Static Wikipedia February 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu

Web Analytics
Cookie Policy Terms and Conditions Pont du Gard - Wikipédia

Pont du Gard

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

  Világörökség  m·v·sz 

Pont du Gard

Pont du Gard
Adatok
Ország Franciaország
Típus Kulturális helyszín
Felvétel éve: 1985

A Pont du Gard római kori vízvezeték Franciaország déli részén, Remoulins mellett, Gard megyében. Magyar fordításban a név a Gard folyó hídját jelenti, de a Gard folyót (amely a megyének is nevet adott), ma már nem így hívják, hanem Gardonnak.

[szerkesztés] Leírás

A háromszintű "híd" összesen 49 méter magas.

  • Alsó szint: 6 ív, 142 méter hosszú, 6 méter széles, 22 méter magas
  • Középső szint: 11 ív, 242 méter hosszú, 4 méter széles, 20 méter magas
  • Felső szint: 35 ív, 275 méter hosszú, 3 méter széles, 7 méter magas

A legalsó szinten út vezet át, a legfelső szint tetején van a vízvezeték, amely 1,8 méter magas, 1,2 méter széles és a lejtése 0,4%.

[szerkesztés] Történet

A Pont du Gard feltehetően 19 körül épült; az építést Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának tulajdonítják. Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet, és része egy 50 km-es vezetéknek, amely az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (Nîmes) vezetett. A teljes vízvezeték lejtése 34 cm/km (1/3000), a teljes szintkülönbség 17 méter, és az átbocsátó képessége naponta 20,000 köbméter.

Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel. Úgy tartják, hogy az építkezés három évig tartott és 800-1000 ember dolgozott rajta.

A 4. századtól kezdve a karbantartást elhanyagolták és a vezeték kétharmada eltömítődött. A 9. században már használhatatlan volt, és a környékbeliek saját céljaikra kezdték használni a köveket. Ennek ellenére, a Pont du Gard nagyobbik része érintetlen maradt.

A középkortól a 18. századig a vízvezetéket közönséges hídként használták. A középső szint pilléreinek szélességét csökkentették, hogy a gyalogosforgalomnak helye legyen, de ez veszélyztette a szerkezet stabilitását. 1702-ben helyreállították a pillérek eredeti szélességét, hogy megmentsék a vezetéket. 1743-ban egy új híd épült az alsó szint ívei mellett, így a forgalom erre az új hídra terelődött. A vízvezetéket, amely ekkorra már kiemelt látványosságnak számított, a 18. században helyreállították, majd III. Napóleon idején ismét javították.

A vízvezeték belseje
A vízvezeték belseje

1998-ban hatalmas árvíz pusztította a vidéket. A hídhoz vezető út és szomszédos létesítmények súlyosan károsodtak, de a hídnak nem nagyon lett baja.

A francia kormány és a helyi önkormányzatok, az UNESCO és az EU támogatásával nagyméretű projektet indítottak, amely 2000-ben fejeződött be. A vízvezeték körüli területet átállították gyalogos forgalomra, és turisztikai létesítményeket építettek, többek között egy múzeumot is. A projektet kritizálták az összege miatt (32 millió euró) és a környezet természetes szépségének károsítása miatt. A projekt mellékhatásaként mára már nem lehetséges a vízvezetéken átsétálni. Mindenesetre a környék sokkal csendesebb lett a közúti forgalom elterelése óta és az új múzeum sok információt nyújt a történelmi környezetről.

Ma a Pont du Gard egyike az öt leglátogatottabb francia látványosságnak; 2001-ben 1,4 millióan tekintették meg.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

Commons
A Wikimedia Commons tartalmaz Pont du Gard témájú médiaállományokat.
Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu