Pont du Gard
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Pont du Gard |
||||
Pont du Gard |
||||
Adatok | ||||
Ország | Franciaország | |||
Típus | Kulturális helyszín | |||
Felvétel éve: | 1985 |
A Pont du Gard római kori vízvezeték Franciaország déli részén, Remoulins mellett, Gard megyében. Magyar fordításban a név a Gard folyó hídját jelenti, de a Gard folyót (amely a megyének is nevet adott), ma már nem így hívják, hanem Gardonnak.
[szerkesztés] Leírás
A háromszintű "híd" összesen 49 méter magas.
- Alsó szint: 6 ív, 142 méter hosszú, 6 méter széles, 22 méter magas
- Középső szint: 11 ív, 242 méter hosszú, 4 méter széles, 20 méter magas
- Felső szint: 35 ív, 275 méter hosszú, 3 méter széles, 7 méter magas
A legalsó szinten út vezet át, a legfelső szint tetején van a vízvezeték, amely 1,8 méter magas, 1,2 méter széles és a lejtése 0,4%.
[szerkesztés] Történet
A Pont du Gard feltehetően 19 körül épült; az építést Augustus vejének, Marcus Vipsanius Agrippának tulajdonítják. Az építmény rendeltetése, hogy a Gard folyó völgyén keresztül szállítsa a vizet, és része egy 50 km-es vezetéknek, amely az Uzès melletti forrásokból Nemausus római városba (Nîmes) vezetett. A teljes vízvezeték lejtése 34 cm/km (1/3000), a teljes szintkülönbség 17 méter, és az átbocsátó képessége naponta 20,000 köbméter.
Az építéshez egyáltalán nem használtak meszet. A vízvezeték köveit vaskampók fogják össze; a kövek között vannak 6 tonnásak is. Az építőanyagokat csigás emelőkkel vitték fel. Úgy tartják, hogy az építkezés három évig tartott és 800-1000 ember dolgozott rajta.
A 4. századtól kezdve a karbantartást elhanyagolták és a vezeték kétharmada eltömítődött. A 9. században már használhatatlan volt, és a környékbeliek saját céljaikra kezdték használni a köveket. Ennek ellenére, a Pont du Gard nagyobbik része érintetlen maradt.
A középkortól a 18. századig a vízvezetéket közönséges hídként használták. A középső szint pilléreinek szélességét csökkentették, hogy a gyalogosforgalomnak helye legyen, de ez veszélyztette a szerkezet stabilitását. 1702-ben helyreállították a pillérek eredeti szélességét, hogy megmentsék a vezetéket. 1743-ban egy új híd épült az alsó szint ívei mellett, így a forgalom erre az új hídra terelődött. A vízvezetéket, amely ekkorra már kiemelt látványosságnak számított, a 18. században helyreállították, majd III. Napóleon idején ismét javították.
1998-ban hatalmas árvíz pusztította a vidéket. A hídhoz vezető út és szomszédos létesítmények súlyosan károsodtak, de a hídnak nem nagyon lett baja.
A francia kormány és a helyi önkormányzatok, az UNESCO és az EU támogatásával nagyméretű projektet indítottak, amely 2000-ben fejeződött be. A vízvezeték körüli területet átállították gyalogos forgalomra, és turisztikai létesítményeket építettek, többek között egy múzeumot is. A projektet kritizálták az összege miatt (32 millió euró) és a környezet természetes szépségének károsítása miatt. A projekt mellékhatásaként mára már nem lehetséges a vízvezetéken átsétálni. Mindenesetre a környék sokkal csendesebb lett a közúti forgalom elterelése óta és az új múzeum sok információt nyújt a történelmi környezetről.
Ma a Pont du Gard egyike az öt leglátogatottabb francia látványosságnak; 2001-ben 1,4 millióan tekintették meg.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
Franciaország világörökségi helyszínei |
kulturális: | A chartres-i katedrális | A Vézère-völgyi festett barlangok | Mont-Saint-Michel | A versailles-i kastély | Vézelay, Szent Magdolna apátsági templom | Amiens-i katedrális | Fontenayi cisztercita apátság | Fontainebleau | Arles római kori és román stílusú műemlékei | Orange amfiteátruma és diadalíve | Arc-et-Senans királyi sólepárlója | Place Stanislas, Place de la Carrière és Place d'Alliance Nancyban | Saint-Savin sur Gartempe temploma | Pont du Gard | Strasbourg, Grand Ile | Párizs, a Szajna partja | A Notre-Dame-katedrális, Saint Remi egykori kolostora és Palais du Tau, Reims | Bourges katedrálisa | Avignon | Canal du Midi | Carcassonne | Lyon történelmi óvárosa | Saint-Emilion törvényszéke | A Loire völgye | Provins, középkori kereskedőváros | Le Havre| Belgium és Franciaország középkori harangtornyai (Belgiummal közös) | A Szent Jakab-út franciaországi szakasza |
||
természeti: | Girolata-fok, Porto-fok, Scandola Nemzeti Rezervátum és a Piana Calanques Korzikán |
||
kulturális/természeti: | Pireneusok – Mont Perdu (Spanyolországgal közös) |