Pruti hadjárat (1710–11)

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Pruti hadjárat (1710-11): Az 1710-11-es orosz–török háború legközismertebb neve

A háború fontos előzménye volt, mikor XII. Károly svéd királyt a poltavai csatában az oroszok megsemmisítették és végig kergették Ukrajnán. Károly serege maradványaival a Török birodalomba Benderig (másnéven Bengyeri, ma Moldva), ahol 1713-ig tartózkodott.

Károly a töröktől várt katonai segítséget az orosz cár ellen, mire |Nagy Péter követelte, hogy Károlyt utasítsák ki Törökországból. III. Ahmed deklarálta a háborút és 1710. november 20-án az Oszmán birodalom hadat üzent Oroszországnak.

1711 elején a Nagy Péter vezetette 51 ezer fős orosz sereg benyomult Moldvába. Az ország uralkodója Dimitrie Cantemir az orosz cár mellé állt és egészen Prutig szorították a törököket. Rövidesen a románok visszaálltak a szultán mellé, s a közel négyszeres túlerőben levő Mehmet nagyvezír vezette ellenséggel szemben az oroszok stănileşti csatában vereséget szenvedtek, 1711. július 18-án.

A cár elkerülte a teljes összeomlást azzal, hogy lepénzelte a nagyvezírt. Három nappal később, július 21-én aláírták a pruti egyezményt: ebben Oroszország elvesztette a még 1696-ban meghódított Azovot. Taganrog valamint egy sor más Fekete-tenger felé néző 1696 és 1709 között kiépült erődítményt pedig le kellett rombolni.

[szerkesztés] Forrás

• Weiszhár Attila – Weiszhár Balázs: Háborúk lexikona, Atheneaum kiadó Budapest 2004.
• Magyar Lexikon

Orosz–török háborúk
1568–70 | 1676–81 | 1686–1700 | 1710–11 | 1735–39 | 1768–74 | 1787–92 | 1806–12 | 1827–29 | 1853–56 | 1877–78 | 1914–18 | 1918–22