Purim

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Nem tévesztendő össze az alábbival: purin.

Tartalomjegyzék

1 A purim időpontja
2 Eszter könyve
3 A sorsvetés ünnepe
4 A Purim három napja
5 Lásd még
6 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A purim időpontja

A zsidó naptár szerint:

ádár 14.
ádár séni 14. (szökőévben)

A Gergely-naptár szerint:

5766: 2006. március 13–14.
5767: 2007. március 3–4.
5768: 2008. március 20–21.

(Az előző nap napnyugtától aznap az első három csillag megjelenéséig tart az ünnep.)

Purim (héberül: פורים, sok), a zsidó farsang.

[szerkesztés] Eszter könyve

A purim története Eszter könyvében (megila, tekercskönyv) olvasható, az egyetlen olyan szentírási műben, amelyben nem szerepel Isten neve. Zsidó bölcsek szerint azért, mert Eszter királyné idejében Isten nem nyilvánosan művelt csodákat, mint pészahkor vagy hanukakor, hanem titokban. A kánon születésekor voltak ellenzői is ennek a gondolatnak, ők nem akarták Eszter könyvét a szentírásban látni. Az ellenzők végül Eszter nevének betűinek (אסתר) egyfajta olvasatát (eszatér, elrejtőzöm) meggyőző érvnek fogadták el a könyv kanonizálásához, hiszen a „rejtőző” Isten fogalma már ismert volt a Tóra tanításaként is. Eszter könyve a diaszpórában (galut) élő zsidóságnak szóló szentírási könyvek közé került.

[szerkesztés] A sorsvetés ünnepe

Sütemény purimra – Hámán füle

Purimot annak emlékére tartják, hogy a perzsa világuralkodó, Ahasvéros király (I. nagy Xerxész) idejében, a gonosz Hámán miniszter mesterkedései ellenére, Eszter királyné és nagybátyja, Mordecháj közbenjárására a zsidók megmenekültek a kiírtástól.

Purimhoz különböző vallási kötelezettségek (micvák) kapcsolódnak. Az első, hogy a zsidók meghallgassák Eszter tekercsének közösségi felolvasását a zsinagógában az ünnepet köszöntő este és reggel, mely alatt az évben egy alkalommal hangoskodhatnak is, sőt mi több kötelesség Hámán nevének említésekor zajt csapni. Egy másik előírás, az ún. misloách mánot (sláchmónesz), azaz különböző finomságok küldése barátoknak, valamint adományt adni a szegényeknek, hogy ők se nélkülözzenek eme örömteli ünnepen. Mindennek betetőzéseként pedig lakomát csapnak, ahol a rabbik előírását követve annyit kell inni a nagy vigadalomban, hogy ne tudjanak különbséget tenni az átkozott Hámán és az áldott Mordecháj között. Szokás ezen az ünnepen különböző jelmezekbe öltözni – szimbolizálva a szerencsétlenség és szerencse forgandóságát –, valamint purimi játékokat rendezni és különféle édességeket enni (Hámán füle, flódni).

[szerkesztés] A Purim három napja

A purim tekinthető három naposnak is:

ádár tizenharmadikán Eszter böjtje van,
tizennegyedikén van a tulajdonképpeni purim,
tizenötödikén következik a susán purim, vagyis azoknak a városoknak az ünnepsége, amelyek fallal körülvett városok voltak Jehósuá bin Nun idejében, mint pl. Jeruzsálem.