Rózsás flamingó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Rózsás flamingó

Státusz: nem veszélyeztetett

Magyarországon védett.
Eszmei értéke: 50 000 Ft

Rendszertan

Ország:	Állatok (Animalia)
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata)
Osztály:	Madarak (Aves)
Rend:	Flamingóalakúak (Phoenicopteriformes)
Család:	Flamingófélék (Phoenicopteridae)
Nem:	Phoenicopterus
Faj:	P. roseus

Tudományos név

Phoenicopterus roseus
Pallas, 1811

Egyéb név

Phoenicopterus ruber roseus

A Wikimedia Commons tartalmaz Rózsás flamingó témájú médiaállományokat.

A Wikifajok tartalmaz
Rózsás flamingó témájú rendszertani információt.

A rózsás flamingó (Phoenicopterus roseus) a madarak osztályának flamingóalakúak (Phoenicopteriformes) rendjébe és a flamingófélék (Phoenicopteridae) családjába tartozó faj. A közelmúltig azonos fajnak tartották a karibi flamingóval (Phoenicopterus ruber) és a chilei flamingóval (Phoenicopterus chilensis). A három típusról ma is gyakran a rózsás flamingó alfajaiként beszélnek (Phoenicopterus ruber roseus, Phoenicopterus ruber ruber és Phoenicopterus ruber chilensis).

[szerkesztés] Előfordulás

Dél-Európában, Délnyugat-Ázsia és Dél-Ázsia tengerparti vidékein, valamint Afrika nagy részén honos. A tengerek, sós vízű tavak és folyótorkolatok a kedvenc tartózkodási helyei. A Kárpát-medencében ritka, alkalmi kóborló.

[szerkesztés] Megjelenés

Testhossza 125-145 centiméter, szárnyfesztávolsága 140-165 centiméter, testtömege 2,1-2,8 kilogramm, a tojó kisebb és könnyebb mint a hím. Teste és lába karcsú és hosszú. Csőre rózsaszín, a hegye mélyfekete. Tollazatának színe fehér és halványrózsaszín, a szárnya felső része sötétrózsaszín, alsó része pedig fekete. A karibi flamingót annak sötétebb árnyalatú és egyöntetű rózsaszín tollazata különbözteti meg a rózsás flamingótól.

[szerkesztés] Életmód

Hosszú lábaival a sekély vízben gázolva, horgas csőrével szántja az iszapot, nyelvével kiszorítja a vízet és a finom iszapot és a csőrében lévő szűrőkkel, kiszűri az apró rovarokat, férgeket és moszatokat. Megzavarása esetén nagy zajjal, a vízen taposva szerzi meg a repüléshez szükséges sebességet, kinyújtott nyakkal repül. Egy lábon, fejét a testéhez szorítva alszik.

[szerkesztés] Szaporodás

Nagy telepekben, szigetekre rakja iszapból készült fészekkúpját, melybe 1 tojást tojik, majd 30-32 napig kotlik rajta. A fiókák fészekhagyók, a tojásból kikelve azonnal vízre szállnak.