Rahói járás

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A Rahói járás Kárpátalja legkeletibb részén található Ukrajnában.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Történelem
3 Gazdaság
4 Népesség
5 Települések

[szerkesztés] Fekvése

Nyugatról a Técsői járással, északról és keletről az Ivano-Frankivszk megyével, délről pedig Romániával határos.

A járás területén található Ukrajna legmagasabb pontja, a Hoverla avagy magyarul Hóvár (2061 méter).

[szerkesztés] Történelem

A Rahó környékén lévő Tatár-hágó (931 méter) a Vereckei-hágó után a második legfontosabb átkelési pont a Kárpátok északkeleti vonalán. Éppen ezért a honfoglaláskor már fontos kiindulási helye a környék a magyaroknak. Később azonban ismét erős hatása lesz errefelé a Kijevi Rusznak, míg végül a Tatárjárás után elhárul a keleti befolyás, Rahó környéke Máramaros megye része lesz.

Rahómező első írásos említése 1373-ból való, ám jó ideig a környéken nincs jelentősebb település. Óriási lökést adott azonban a Nagybocskó – Rahó – Kőrösmező – országhatár vasútvonal 1894 – 1895-ös megépítése, amely elsősorban stratégiai célokat szolgált, de addig nem látott fellendülést hozott a környék kézmű- és könnyűiparának.

1919. január 5-én Rahón alakult meg a Hucul Köztársaság, amelyet azonban a csehszlovák és a román hadsereg felszámolt. 1920 és 1940 között, Csehszlovákia részeként nagy lendülettel folyt tovább a környék fejlődése, ahol a turizmus hamar húzóágazattá vált.

1945-ben a járást a Szovjetunióhoz csatolták. Elvesztette korábbi vonzó szerepét és Ukrajna függetlenné válását követően se nyerte azt vissza.

[szerkesztés] Gazdaság

Rahó környéke ma Ukrajna egyik komoly gazdasági problémákkal küszködő térsége, sok vállalkozás jelentett csődöt az utóbbi időkben. Az ipart a fafeldolgozás képviseli. Rahó környéke továbbá az ukrán Kárpátok turisztikai központja is.

[szerkesztés] Népesség

A járás lakossága (2001) : 90,9 ezer fő. A többség ukrán (83,8%), azon belül nagyrészt hucul nemzetiségű. A huculok a ruszin nép egyik ágát képviselik, akik hitelesen megőrizték Kárpátalján hagyományos életformájukat, népszokásaikat.

Rahó, Tiszabogdány, Kőrösmező és Gyertyánliget településeken jelentős számú, szórványban élő magyar él (3,2% = 2925 fő).

Ami a románokat illeti, ők a lakosság 11,6%-ot képviselik és leginkább a román határmenti falvakban élnek.

[szerkesztés] Települések

[szerkesztés] Város

Rahó (Рахів)

[szerkesztés] Városi jellegű települések

Gyertyánliget (Кобилецька Поляна)
Kőrösmező (Ясіня)
Nagybocskó (Великий Бичків)

[szerkesztés] Községek

Bilin (Білин)
Feketetisza (Чорна Тиса)
Felsőapsa (Веркнэ Водяне)
Kaszómező (Ковіська Поляна)
Kisapsa (Водіця)
Középapsa (Середнэ Водяне)
Laposmező (Луги)
Lonka (Луг)
Mezőhát (Лазещина)
Nyilas (Розтоки)
Rászocska (Росішка)
Terebesfejérpatak (Ділове)
Tiszabogdány (Богдан)
Tiszaborkút (Кваси)
Tiszafejéregyház (Біла Церква)
Vidráspatak (Видричка)

Kárpátalja közigazgatási egységei
Beregszászi járás \| Huszti járás \| Ilosvai járás \| Munkácsi járás \| Nagybereznai járás \| Nagyszőlősi járás \| Ökörmezői járás \| Perecsenyi járás \| Rahói járás \| Szolyvai járás \| Técsői járás \| Ungvári járás \| Volóci járás
Megyei jogú városok: Beregszász \| Huszt \| Munkács \| Ungvár