Regöly

Már az őskor óta lakott, később a kelták földvárat emeltek itt, amely egyik legjelentősebb településük központja lett. Regöly a La Téne-kultúra leggazdagabb magyarországi lelőhelye ^[forrás?]. A késő kelta pénzek egy csoportját regölyi típusúnak nevezi a szakirodalom. A sírok tekintetében kiemelkedő az „aranysírként” emlegetett lelőhely. Ez egy alán hercegnőtől származik. Több mint 120 fátyoldíszt (flittert) és különböző arany tárgyakat találtak itt a régészek. A másik kiemelkedő régészeti lelet a földváron belül került elő: egy Árpád-kori templomot és a hozzá tartozó temetőt tártak fel. Bár idő és pénz hiányában nem tárták fel teljesen a templom környékét, előkerült itt néhány, csak szórványként értelmezhető pénz és bronztárgy: 3 Zsigmond-denár, 1 bécsi fillér (II. Albrecht 1330-40 között vert pénze), 1 S és 1 bronz végű hajkarika, pártaövek övveretei, bronzkapcsok, bronzgombok, könyvsarok-veret, valamint néhány bizonytalan funkciójú töredék (egyik talán egykori harang letörött fülrésze lehetett). A tárgyak zömét a 18-19. századra datálják. Kovách Aladár féltételezte, hogy itt avar temető is volt késői avar sírokkal, de ez az építkezések és földmunkák során elpusztult.

[szerkesztés] Földrajzi Jellemzői

[szerkesztés] Nevezetességei

Pacsmagi halastavak – tájvédelmi körzet
Somolyi templomtorony – egy árpád-kori templomrom a falu határában
Malom – a XVIII század első felében épült, ma magántulajdonban van, gazdaságként szolgál, az épületek külső jellegét megőrizve
Eszterházy kastély, Majsapuszta – az Eszterházy család egykori kastélya, amely a Regöllyel egybeépült Majsapusztán áll, ma rehabilitációs intézet
Újszkítia – Régészeti és életmód rekonstrukció