Sárgacsőrű kenderike
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
 Státusz: nem veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
 |
|||||||||||||||||
| Rendszertan | |||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Carduelis flavirostris Linnaeus, 1758 |
|||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
| Egyéb név | |||||||||||||||||
| Téli kenderike | |||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||
A sárgacsőrű kenderike más néven téli kenderike (Carduelis flavirostris) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előfordulás
Európában, Skandináviában, Íroszágban és Skóciában él. Ázsia nagy részén is előfordul. Száraz, nyílt füves területeken, törpenyíresekben, alpin réteken, ritkán tundrákon is előfordul.
[szerkesztés] Megjelenés
Hossza 14 centiméter, szárnyfesztávolsága 22-24 centiméter, testtömege 13-18 gramm. A magevőkre jellemző kúpos csőrrel rendelkezik, mely sárga színű.
[szerkesztés] Életmód
Erős csőrével a fák és növények magvait fogyasztja, fészkelés idején a fiókáit rovarokkal és pókokkal eteti.
[szerkesztés] Szaporodás
Többnyire talajon, vagy bokrok közé a tojó építi a fészket. Fészekalja 5-6 tojásból áll, melyen a tojó költ 12-13 napig, a fiókák még két hétig a fészeklakók.
[szerkesztés] Kárpát-medencei előfordulás
Az egyik leggyakoribb téli vendég. A Duna mentén és a Tiszántúlon fordul elő gyakrabban.
[szerkesztés] Védettség
A széles körben elterjed faj a Természetvédelmi Világszövetség értékelése szerint jó kilátásokkal rendelkezik. Az európai állomány stabilnak mondható, Magyarországon védettséget élvez, eszmei értéke 10 000 forint.
Based on work by