Sógi

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A sógi (将棋) egy sakkhoz hasonló játék, amelyet Japánban űznek, és emiatt „japán sakk” néven is emlegetnek. Az eredeti és a nyugati sakktól talán a legjobban különböző változat.

Egy valódi sógitábla kezdőállásban felrakva.

A sógibábuk közelről. Vannak benne megfordított, előléptetett bábuk is.

[szerkesztés] Története

A legősibb ismert sakkvariáns, az indiai csaturanga nyugat felé terjedve a nyugati, általunk leginkább ismert sakk formája felé változott, észak felé terjedve azonban más variánsok születtek. A kínai sakk változaton keresztül a sógi legkésőbb a 16. században már kialakult Japánban.

A japán történelemben ez idő tájt a szinte állandó belháborúk voltak jellemzőek, ennek köszönhetően a sógiban van egy nagyon nagy eltérés a többi sakkhoz képest, és ez az ún. visszatevés-szabály, amely egészen megváltoztatja a játék jellegét. A visszatevéses szabály ahhoz hasonlít, mint amikor Japánban az ellenséges ház elfogott zsoldos katonáit a fogvatartó ház bevethette a csatában. A valós történelemben a zsoldosok sokszor ezt választották a halál helyett. Az így átállt zsoldos hűségét az biztosította, hogy a családtagjait túszként fogvatartották.

A japán sakknak magának is sok variánsa létezik táblaméretben és kiegészítő bábukkal. Itt a legnépszerűbb, leghivatalosabb, legkifejlettebb változatról számolunk be.

[szerkesztés] Játékszabályok

A sógitábla kezdőállása

A tábla mérete 9x9-es, a nyugati sakkal ellentétben a vonalakat arab számokkal, a sorokat pedig kandzsival (számoknak megfelelő kínai írásjellel) jelölik fentről lefelé. Nyugaton elterjedt a sorok betűvel való jelölése is.

A bábuk közül soknak van megfelelője a nyugati sakkban, de ezeknek a lépésszabályai sokszor nem egyeznek meg. Van például király, lovas, futó, bástya és gyalog, de emellett vannak arany- és ezüsttábornokok is. Ezek közül a király, a bástya és a futó ugyanúgy lép, mint a nyugati sakkban.

A lépésszabályokon kívül egy jelentős különbség, hogy az ellenséges térfél utolsó 3 sorába lépve a legtöbb bábu előléptethető, és így erősebb lesz (új lépéslehetőségeket kapnak). Számítógépen ilyenkor a bábu színe piros lesz, és megváltozik a felirata. A valóságban a bábut megfordítják, és a hátán van az előléptetett bábu felirata. Nincs azonban a nyugati sakkhoz hasonló átváltozás az utolsó sorban (gyalog helyett királynő). A legnagyobb különbség azonban az, hogy egy lépés alkalmával a leütött bábuk viszatehetők saját bábuként. Emiatt a bábuknak nincs is színe, csak az irányuk jelzi, hogy kihez tartoznak. Az ellenfél bábuját tehát a saját bábuim irányával megegyezően betehetem a tábla egy üres helyére, és onnantól az az én bábum. A leütött, de a játékba még be nem tett bábukat mindkét játékos jobb oldalon gyűjti a tábla mellett, hogy amikor úgy dönt, akkor betehesse őket. Az ellenfélnek pedig látnia kell ezeket ahhoz, hogy tervezni tudjon.

* A 竜 a 龍 egy egyszerűsített formája.

A sógiban nincs döntetlen, ha (igen ritkán) mégis előfordul, a meccset azonnal újra kell játszani, felcserélt színekkel. A profi játszmák 1%-a ér így véget.

Az előléptetett bábuk egyes készletekben piros színt kapnak, és megváltozik a feliratuk. Az ábra alján az előléptetett bábuk a saját pozíciójukon vannak (mintha visszaléptek volna oda az előléptetés után). A király és az arany tábornok nem léptethető elő.

[szerkesztés] Taktika

A sakk különféle variánsai bár különböznek a figurákban, esetleg kisebb szabályokban, de alapvetően azonos taktikával játszhatóak, csak ki kell ismerni az aktuális variánsban a bábuk lépéseit. Eképpen nagyon sokfajta variánst alkottak már meg, amelyek közül sok érdekes, sok más nem bizonyult érdekesnek. Ezzel az általános tendenciával ellenkezik a japán sakk, amely a visszatevéses szabállyal alapvetően más taktikájú – több szempontból a góra emlékeztet. A sógiban a támadás megindulásával egy rendkívül agresszív verseny kezdődik meg. Tehát az a fél nyer, aki gyorsabban bemattolja a másikat. A játékos egyik döntő képessége a mattolási ügyesség. Ez az agresszív taktika nagyon népszerűvé teszi a japán kultúrában ezt a játékot. A játék tulajdonképpen a harci játék jellege mellett egy verseny jelleget kap: ki mattol gyorsabban?

A nyugati sakkhoz hasonlóan a védekezésben annyit többnyire meg szokott tenni mindkét fél, hogy biztonságosabb állást alakít ki a királynak. A nyugati sakktól eltérően azonban erre itt nincs külön lépésfajta, hanem a királyt úgy kell elbújtatni lépésenként, ami egy kis időbe kerül. Különféle védelmi fajták vannak. Az anaguma pl. egy olyan védelem, amelyben a király valamelyik sarokban bújik el – ez sok lépésbe kerül, de nagyon erős védelmet jelent. A neve is beszédes: azt jelenti, hogy „borz” (hiszen a király úgy elbújik, akár a borz a lyukban). A "hajó-védelem" (funagakoi) egyszerűbb, gyorsabban kiépíthető, de gyengébben is védi a királyt.

Az egyik sáncolási mód, az Anaguma-kastély

A csónak-kastély

A Yagura-kastély változatai

A Mino-kastély változatai

[szerkesztés] Feladványok

Sakkfeladvány

A sógi-feladványoknak több típusa van:

1. Cugi no itte. Jelentése a "következő lépés", és mint az elnevezés mutatja, a feladat a következő lépés kitalálása egy adott állásban vagy állásrészletben.

2. Cume-sógi, azaz mattfeladvány. Több szempontból különbözik a sakkban használt mattfeladványoktól, de a lényeg ugyanaz: mattot kell adni a királynak. Az egyszerűektől a nagyon bonyolultakig, a játékerőt próbára tevőktől a különböző alakzatokat, japán írásjeleket kiadó, műalkotásként is felfogható feladványokig számos típus létezik.

3. Hissi mondai, vagyis "hissi"-feladvány. A lényeg, hogy a királyt ún. hissibe hozzuk (azaz olyan helyzetbe, ahol van ugyan még egy lépése, de a mattot nem tudja elkerülni).

[szerkesztés] A sógi változatai

Egy sógi variáns kezdőállása 5x5-ös táblán.

A sógi játékot különböző variációkban lehet játszani. Az eddig bemutatott variáció a legismertebb, amelyben a hivatalos bajnokságok zajlanak. Ugyanakkor vannak egyéb variációk, amelyek leginkább táblaméretben különböznek. A kisebb táblán könnyebb játszani, kezdőknek, vagy kicsiknek ajánlott. A klasszikusnál nagyobb táblán a sógi egyre inkább háborús játékhoz hasonlít, amelynek taktikáját már alig lehet átgondolni, inkább csak olyan stratégiája van, mint egy igazi csatának. Az ilyen nagyobb táblákon már újabb bábukat is érdemes bevezetni, amelyek nagyobbakat tudnak lépni. Lehetséges ezen kívül a sógit négyen is játszani, a tábla négy oldalán felállítva a csapatokat.

Egy négyszemélyes sógijátszma kezdőállása.	Egy négyszemélyes sógijátszma másik fajta kezdőállása.	Egy ágyús sógi. Az ágyúk a hsziangcsi („kínai sakk”) fontos bábui. Onnan lettek átvéve.	Egy 4x5-ös variáns.
Egy 6x6-os variáns.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Japán sakk és az agy titkai (Index.hu, 2006. augusztus 6.)
• Chess Variants, Shogi
• Shogi Net
• John Fairbairn: "Shogi for Beginners", Kiseido Publishing Company, 1998.
• Trevor Leggett: "Shogi: Japan's Game of Strategy", Tuttle Publishing, 1993.