Stjepan Radić

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Stjepan Radić (Radics István) (1871. május 11. – 1928. augusztus 8.) a Horvát Parasztpárt tagja az 1920-as években.

1922-ben hozott határozatából idézve: „Horvátország politikai függetlensége jogilag sosem volt megszakítva, s valójában Horvátország mindig állam volt, amely különálló területtel rendelkezett, és saját kormánya volt. (…) A horvát országgyűlés 1918. október 29-én kifejezte óhaját, hogy Szerbia és Montenegró királysággal kíván közös államalakulatban részt venni… A szerb politikusok meghiúsították[[ ezeket a szándékokat, miután 1918. december 1-jén egyoldalúan kikiáltották a Szerb-Horvát-Szlovén királyság]]ot, habár ehez a lépésükhöz sem a horvát országgyűlés, sem a horvát nép hozzájárulását nem kérték ki.” (Dr. Fredo Culinovics : Slom stare Jugoslavije. Zagreb, 1958, pp 32-34)

Radić szenvedélyes támadásaival sokat kellemetlenkedett Belgrádnak. 1928-ban mondta a parlamentben : "Valóságos pokolban élünk! A magyarok mindig gavallérosan bántak velünk, most ennek az ellenkezője történik. A csendőrség terrorja elbírhatatlan, holott ez a régi monarchiában kíválóan működött. (...) a régi kitűnő közigazgatás ma balkánizálva, macedonizálva van."

Később az egyik parlamenti űlésen egy szerb politikus őt és két horvát társát lelőtte.