Székesegyház

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A székesegyház vagy katedrális (főszékesegyház, társszékesegyház) egy egyházmegye azon temploma, ahol a püspök vagy érsek trónja (görög eredete szerint: καθέδρα, azaz cathedra) található. Ez a templom általában a püspöki/érseki rezidencia közelében helyezkedik el.

Az Esztergom-budapesti főegyházmegye főszékesegyháza: az esztergomi bazilika Párkány felől (1999)

Tartalomjegyzék

1 Az elnevezés eredete
2 A székesegyház szerepe
3 Katedrálisok Magyarországon
- 3.1 Főszékesegyházak
- 3.2 Székesegyházak

[szerkesztés] Az elnevezés eredete

Egy székesegyház, katedrális esetében sem az építmény kora, sem mérete, sem az építészeti stílusa nem játszik szerepet, ami viszont minden katedrális esetében meg kell, hogy legyen, az a püspök széke (trónja) és egy megfelelő helyiség, ahol a székesegyházi/főszékesegyházi káptalan az üléseit tartja.

Régi korokban talán kevésbé volt fontos, hogy a székesegyház a város legmonumentálisabb temploma legyen. Magyarországon a székesegyházak általában a 18. és 19. században épültek, és monumentalitásukkal kiemelkednek környezetükből.

A római katolikus egyházban a hivatalos elnevezése ecclesia cathedralis. Ez az elnevezés először a Tarragonai zsinaton 516-ban jelenik meg. A magyar elnevezés hű fordítása a latin elnevezésének: székesegyház, az a templom, ahol a püspök, vagy főszékesegyház, az a templom, ahol az érsek széke, trónja található. A budapesti Szent István-bazilika az esztergomi főszékesegyház társszékesegyháza mivel az esztergom-budapesti érseknek itt is van egy trónja.

A keleti egyházakban ez az elnevezés ismeretlen; ott a püspöki templom elnevezése egyszerűen a templom, vagy a nagytemplom. Ez egyébként a magyar nyelvben is meghonosodott, így például az egri főszékesegyházat gyakran hívják a városban egyszerűen a Nagytemplomnak.

De megfigyelhetjük ezt, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöki székesegyházának a Debreceni Református Nagytemplomnak hivatalos elnevezésében is.

[szerkesztés] A székesegyház szerepe

Az egri Bazilika

Egy templom katedrálissá történő kinevezéséről, ha az újonnan alapított egyházmegyéhez vagy egy püspöki székhely más városba történő áthelyezéséhez kapcsolódik, a Római Szentszék hivatott dönteni. Ennek alapvető oka, hogy a püspöki cím magában foglalja az egyházmegye székesegyházának helyt adó város nevét.

Egy új egyházmegye alapításakor a Szentszék az egyházmegye nevét adó városban a székesegyházat, a püspök trónjának helyet, adó templomot is megnevezi. Egy már létező egyházmegye székhelyén indokolt esetben maga a püspök is kijelölhet más templomot székesegyházának.

Vannak olyan egyszer volt egyházmegyei székesegyházak, amelyek megszűnt egyházmegyék esetében vagy más kegyeleti okból megtartották a katedrális elnevezést annak ellenére, hogy ma már nem található bennük püspöki trón.

Olaszországban a katedrálisokat il duomo-nak nevezik és ez az elnevezés a katedrálishoz hasonlóan nagyon elterjedt. Így Németországban der Dom (pl. a Kölni Dóm) vagy Skandináviában Domkirke. Magyarországon ez a név leginkább a Szegedi Dómhoz kapcsolódik, de a Budapesti Szent István társszékesegyházat is gyakran nevezik Szent István Dómnak.