Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
|
A hét kiemelt szócikke  A kezdőlapon minden héten megjelenik egy kiemelt státuszú szócikk, mely a Wikipédia legjobbjai közül kerül ki. A kezdőlapra kerülő cikkeket ezen az oldalon lehet jelölni. A jelöléshez a cikknek kiemelt státusszal; egy rövid összefüggő bevezetővel és a kezdőlapon való megjelenésre is alkalmas képpel kell rendelkeznie. Előnyös, ha nincs a bevezetőben nem létező cikkre hivatkozó link. A kezdőlapon eddig megjelent cikkek listáját, a jelölések archívumát itt találod. (Szavazni minden, legalább 1 hónapja aktív és minimum 50, nem apró szerkesztéssel rendelkező wikipédista tud.) |
Kiemelt tartalmak Kiemelt státusszal kapcsolatos oldalak: |
|
A jelölés folyamata
Támogatás és megjegyzések
|
|
[szerkesztés] MiG–25
Saját jelölés, más érv nem jut eszembe, mint hogy megfelel a kezdőlapra jelölés kritériumainak, nincs piros, meg jó cikk is lett :) --KGyST 2007. április 2., 10:12 (CEST)
A Mikojan-Gurjevics MiG–25 (Микоян–Гуревич МиГ–25) két hajtóműves, második generációs, nagy sebességű elfogó vadászrepülőgép, melyet a Szovjetunióban a Mikojan Tervezőirodában (OKB–155) fejlesztettek ki, elsősorban az SR–71 Blackbird stratégiai felderítő és a sorozatgyártásra nem került XB–70 Valkyrie szuperszonikus nehézbombázó repülőgépek elfogására. A szovjet légvédelemben a Szu–15 és a Tu–128 elfogó vadászrepülőgépeket váltotta le. A világ egyik leggyorsabb vadászrepülőgépe, sebességét a sárkányszerkezet felmelegedése és hajtóműveinek nagy sebességnél történő gyors elhasználódása miatt korlátozták 2,83 Mach-ra, de ezt a korlátot néha átlépték. Mivel repülési magassága is rendkívül nagy volt, felderítő, később légvédelem elleni változatát is kifejlesztették. A viszonylag drága és bonyolultan üzemeltethető repülőgépnek a Varsói Szerződés országai közül csak a Bolgár Légierő alkalmazta négy felderítő példányát, de több fejlődő országba, így Líbiába, Irakba, Algériába, Szíriába és Indiába is exportálták. Későbbi gyártású példányai még szolgálatban állnak, az elfogóvadászokat a Szovjetunióban Szu–27 és a MiG–25 továbfejlesztett változatával, a MiG–31 repülőgéppel váltották le. A repülőgép teljesítménye és szerkezeti kialakítása nagy hatással volt az amerikai konstruktőrökre és katonai döntéshozókra az F–15 Eagle tervezése idején.
[szerkesztés] Elektromos gitár
Saját jelölés. Egy-két piros link van a bevezetőjében, de a kezdőlapos összefoglalóból ezeket kivettem. --Opa 
vita | meló 2007. április 2., 13:15 (CEST)
Az elektromos gitár egy kordofon, azaz húros, pengetős hangszer. Ezen belül egy gitártípus, ahol a pengetett hang megszólaltatása egy elektromos eszköz (hangszedő) segítségével történik, szemben az akusztikus gitárokkal, ahol a hangot maga a gitár rezgőteste hozza létre.
Az elektromos gitár feltatálása, aza már az 1950-es évek eleje óta szinte minden könnyűzenei együttes elengedhetetlen hangszere. Elterjedése nagyban hozzájárult a rockkultúra kialakulásához, így napjainkra az egyik legnépszerűbb hangszerré vált.
Megjelenését követően indult el az a mozgalom, aminek köszönhetően a zenekritikusok egyre komolyabban vették a „könnyű” zenét és felfigyeltek rá, hogy a klasszikus zene korszaka után is létrehozhatóak maradandó értékű zeneművek. Mára az elektromos gitár betört szinte minden műfajba – átlépve a rock határain megjelenik a popzenétől kezdve egészen a dzsesszig szinte minden műfajban.
Based on work by