Szentendrei-sziget
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Szentendrei-sziget egy dunai sziget a Dunakanyar (Kismaros) és Budapest között. Hosszúsága 31 km, szélessége 3,5 (Tótfalu és a váci rév között) és 2,3 km között változik. Délen a Lupa-sziget kapcsolódik hozzá. Területe 56 km². A sziget felszínének tengerszint feletti magassága 100-124 méter. A szigeten szántóföldek, gyümölcsösök, szőlősök vannak, de legnagyobb jelentőségét az adja, hogy itt található Budapest és a közeli települések legfőbb vízbázisa. Parti szűrési kútjai napi 600.000 köbméter kíváló minőségű ivóvízet szolgáltatnak.
Fontos megemlíteni még a 25 védett növényfajt (közöttük két szigorúan védett faj: a gyapjas gyűszűvirág és a homokpuszta gyepeken előforduló csikófark), és az itt megforduló 205 költöző madárfajt, amelyből 104 (kiskócsag, nagykócsag, gyurgyalag) rendszeresen költ a szigeten. A madarak kedven helye a legnagyobb belső vizes élőhely, a Merzsán tó.
[szerkesztés] Települések
Északról délre:
- Kisoroszi
- Tahitótfalu
- Pócsmegyer és Surány
- Szigetmonostor és Horány
[szerkesztés] Közlekedés
A szigetet több helyen rendszeres kompjárat köti össze a szárazfölddel.
Nyugati oldal:
- Kisoroszi - Szentgyörgypuszta
- Szigetmonostor - Szentendre
Keleti oldal:
- Tahitótfalu - Vác
- Pócsmegyer-Surány - Göd
- Szigetmonostor-Horány - Dunakeszi
Az egyetlen híd Tahitótfaluban található (nyugati oldal). 2006-ban elkezdődött az M0-ás északi hídjának építése, mely a sziget legdélebbi csücskét is érinteni fogja.
Based on work by