Török Bálint

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Enyingi Török Bálint (1502-1551.) - magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Hatása Magyarországra
3 Forrásművek

[szerkesztés] Élete

[szerkesztés] Ifjúsága

1507-től apjával és testvérével együtt örökös báróságot, 1536-tól grófságot nyert. Enyingi Török Imre nándorfehárvári bán és Parlaghy Krisztina fia. Apja halála után már tizenkilenc éves korában nándorfehérvári bán. Az 1521-es belgrádi ostrom idején azonban a Magyarország kulcsának tartott vártól távol tartózkodott, így a távollétében a védelemmel megbízott és évek óta fizetetlen főtisztek a várat feladták a török haderőnek. A felelősséget az ifjú Török Bálintra hárította az országgyűlés, aki regényes körülmények között, lovára kapva volt kénytelen elmenekülni a gyűlésen résztvevők haragja elől. A fiatal arisztokrata, birtokaitól távol, Erdélyben állt Szapolyai János vajda szolgálatába. A királyi kegyet újra, két évvel később nyerte el, 1523-ban feleségül vette a királyné legkedvesebb udvarhölgyét, báró Pemmflinger Katalint. Házasságukból két fiúk született, Török János 1529-ben, Török Ferenc pedig az 1530-as évek elején.

[szerkesztés] A mohácsi csata után

A mohácsi csatában az ifjú Bálint a királyi testőrség egyik parancsnokaként vett részt, majd a tokaji országgyűlést követően János király kormányának egyik legfontosabb tagjaként temesi főispán és az ezzel együtt járó alsó-magyarországi főkapitányi tisztet töltötte be. 1527-től a birtokai szaporítását leginkább szem előtt tartó főúr Ferdinánd pártjára állt, és annak érdekében sikeresen is működött. A király azonban nem bírta kielégíteni Török Bálint ambícióit és néhány évvel később jóváhagyását adta egy az ellene irányuló, sikertelen merényletre, minek hatására 1536-ban Török Bálint újra János király pártjára állt. Ezzel a pártállásával több vármegyét is Szapolyai pártjára vont, minek következtében János pártja fontos pozíciókra tett szert az egész Dunántúlon és a Felvidéken is.

János király az átállást Hunyad vármegye örökös grófságával,az ehhez tartozó négy várral és uradalmaival és az ország legnagyobb uradalmának, Debrecennek elajándékozásával hálálta meg. Ezek a legújabb szerzemények Török Bálintot az ország legnagyobb hatalmú és leggazdagabb földbirtokosává tették. A Hunyadiak kora óta nem alakult ki egyetlen személy kezén ilyen hatalmas birtokkomplexum. Török Bálint a somogyi főispánság és hunyadi grófság tiszte mellett birtokolta Hunyad vm.-ben Hunyad, Déva, Morzsina és Kolc várakat és uradalmaikat, Biharban Debrecen városát, Somogy vármegyében Szigetvárt, Somogyvárt, Csurgót, Tolnában Simontornyát, Ozorát és Anyavárát, Veszprémben Enyinget, Cseszneket és Pápát, Komáromban Vitányt, Gesztest és Tatát, Zalában pedig Szigligetet. Korábban kapott adományokat a Zemplén megyei Kövesdre és a Kőrös megyei Boróra és Soproncára, valamint a reformáció terjedését kihasználva, megszállva tartotta a pécsi és nyitrai püspökség roppant javait. Az 1540-es budai ostromban a vár védelmének első számú irányítója, János király halála után a csecsemőként megválaszott II. János gyámja és az ország egyik kormányzója.

[szerkesztés] Halála

1541-ben a szultáni sereg Buda alá érve látogatásra invitálta a kisded János Zsigmond válaszott magyar királlyal együtt a pártján lévő leghatalmasabb főurakat, kik közül egyedüliként Török Bálintot tartóztattak fogva, hogy aztán Konstantinápolyba vigyék a Héttoronyba, ahol 1551-ben rabságban hunyt el. Elfogásának és fogva tartásának igazi oka ma is rejtély.

[szerkesztés] Hatása Magyarországra

Török Bálint igazi reneszánsz ember: kiváló vitéz és hadvezér, művészetet pártoló főúr, a lovagi erkölcsöket sajátságosan értelmező férfi. Szerémi szerint Izabella királyné könyörgésére döntött Török Bálint úgy, hogy a szultán sátrába kíséri a királyfit, ahhoz az uralkodóhoz, aki benne láthatta Magyarország meghódításának leginkább kiszámíthatatlan tényezőjét: Török Bálint birtokai az egész országot behálózták, nagyobb magánhadsereggel rendelkezett, mint az országban bárki, híre ment, hogy felakasztatott egy magyar tisztet, aki egy csecsemőt cserélt el egy török lóért, valamint a birtokain Ausztria felé átengedett török portyázó hadtesteket visszaúton megverte és kifosztotta, azonkívül a korabeli magyarság körében pártállástól függetlenül is népszerű embernek számított. Fráter Györgyöt is vádolták Török Bálint elvesztésével (korabeli szóbeszéd szerint a szultánnal Bálint jelenlétében horvátul beszélt, ami nyelven Bálint úr nem értett), aki nagyszerű hintapolitikát folytatva hosszú időre biztosította magának a keleti országrész feletti teljhatalmat, éppen leghatalmasabb ellenlábásának fogságba esése után.

Török Bálint támogatója volt a reformáció és az ezzel együttjáró anyanyelvi irodalom elterjedésének és térhódításának, udvaraiban működött hosszú évekig Tinódi Lantos Sebestyén is. Felesége, Pemflinger Katalin Csurgón, országos hírű virágos kertet létesített. Török Bálint alakja leginkább Téglássy Imre és Gárdonyi Géza műveiből ismeretes, az Egri csillagok Bálint ura generációk példaképe.