Török János

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Enyingi Török János (1529-1562. június) - magyar főnemes, Hunyad vármegye örökös főispánja, vránai perjel.

[szerkesztés] Élete

Török Bálint és b. Pemmflinger Katalin idősebbik fia. Apjához hasonlóan elősegítette a reformáció terjedését családi birtokain, elsősorban Debrecen városában. Hunyad vármegye örökös főispánja és még apja aktív politikai pályafutása alatt vránai perjel, illetve a perjelség kiterjedt birtokainak kormányzója.

1550-ben szétveri az Erdélybe tört Kászim budai pasa előhadát, párviadalban egy török főtisztet is megöl. 1551-ben részt vesz Lippa védelmében. Az Erdélybe hazatérő Izabellától annak török szövetsége miatt elpártol, engesztelhetetlen törökgyűlölete édesapja fogságba esésének következménye volt. Öccsével, Török Ferenccel ügy egyezett meg, hogy a család magyarországi birtokait Ferenc utódai öröklik, az ő gyermekei pedig háborítatlanul bírják majd az erdélyi birtoktesteket a Hunyad és Temes megyei uradalmakkal, valamint Debrecen hatalmas városával.

Török János Tinódi szerint 1550-ben nősült meg, Kendy Ferenc leányát, Annát vette feleségül(és nem Balassa Borbálát, mint azt sokan hiszik), akitől három gyermeke is született, kik közül kettőt, Jánost és Bálintot ismerjük név szerint. Felesége, Kendy Anna a gyakran hadakozó főúr távollétében egy Szalánczy János nevű előkelő erdélyi ifjúval viszonyba keveredett. Ennek okán Török János 1557-ben feleségét lefejeztette, második házasságát eddig ismeretlen esztendőben kötötte Sanyiki Krisztinával.

[szerkesztés] Forrásművek

• Chritianus Scheaseus: Pannónia romlása (Hatodik ének)
• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal
• Tinódi Lantos Sebestyén: Enyingi Török János vitézsége