Thomas Hobbes

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Anglia Felvilágosodás

Név:	Thomas Hobbes
Született:	1588, Április 5., Malmesbury, Wiltshire, Anglia
Meghalt:	1679, December 4., Derbyshire, Anglia
Iskola/irányzat:	Empirizmus
Érdeklődés:	Politikafilozófia, Történelem, Etika, Geometria
Fontosabb nézetei:	Társadalmi szerződés, természeti törvény, természetjog
Befolyásolta:	Az egéssz nyugati politikafilozófiát
Hatással voltak rá:	Platón, Arisztotelész

Angol filozófus, a metafizikától mentes filozófiai rendszert akart kiépíteni a kor tudományos vivmányaira és a matematikára támaszkodva. legismertebb műve a Leviatán.

[szerkesztés] Élete

Hobbes Angliában született, apja az alsópapság tagja volt. A műveletlen, írni-olvasni alig tudó, alkoholista apa elhagyta családját, mikor fia 16 éves volt. Hobbes westporti templomban kezdte tanulmányait négy éves korában, később Malmesburyban folytatta, majd egy magániskolába kerül, melyek a vezetője Robert Latimer Oxfordban tanult fiatal tanár volt.

1603ban Hobbes Oxfordba kerül, itt elsősorban klasszikus irodalmat tanult.Itt bekerült a Magdalen Hall-ba.A Magdalen Hall igazgatója John Wilkinson volt akinek puritán gondolkodása sokban befolyásolta Hobbes gondolkodását.

1608ban fejezi be a tanulmányait, ami főleg a skolasztikus gondolkodók tanulmányozásából állt. Willkinson ajánlásávan Lord William Cavendishhez kerül mint mindenes. Feladatkörébe tartozik a titkárkodás, a család pénzügye és az ifjú Cavendishek nevelése is. Cavendish halála után Newcastle grófja szolgálatába állt hasonló feladatok elvégzésében.

1636ban egy Európában tett utazása során megismerkedik Firenzében Galilei-el akinek hatására végleg elkötelezi magát a filozófiai pálya mellett.

Folyékonyan beszélt latinul, munkáit is nagyrészt ezen a nyelven írta. De beszélt olaszul és franciául is.

Első megjelent műve Thukhüdidész görög történetíró munkájának a fordítása volt.

1636 és 1640 között írja meg első filozófiai művét A természet és a politika elemei cimmel.

1640 és 1652 között számüzetésbe kerül Párizsba politikai nézetei miatt. Itt nagyon szerény körülmények között él, tanításból tartja fenn magát. 1646ban a későbbi walesi herceg II. Károly tanítómestere.

1648-ban, a manapság Parkinson-kor ként ismert betegség támadja meg.

1651-ben megjelenik fő műve a Leviatán amelynek kéziratait fejezetenként küldi hajon Londonba. A művet az akkor hatalmon lévő hosszú parlament nem fogadja szivélyesen. Sok kritika éri Hobbesot: "malmesbury szörnyeteg" gúnynevet adják neki.

1653-ban Cromwell protekturátusa idején visszatér Angliába, Londonba. Majd Cromwell halála után 1658-ban a royalisták a püspöki kar támogatásával állandó zaklatásoknak teszik ki. Több művet is írt ezekben az időkben de egyiket sem sikerült életében publikálni.

Élete utolsó éveiben Arlington grófja védelmét élvezi, így élete egy kicsit nyugotabbá válik.

1674-ben utolsó műve, akár a legelső egy fordítás volt: Illiász és Odüsszea angol fordítása.

[szerkesztés] Filozófiája

Leviatán címlapja

Hobbes szerint a filozófia az ok-okozat összefüggések racionális megismerése, amikoris az okozatok mindig a testek képességei.

Hobbes az elméleti tudományokat két ágra osztja: az egyik ág a természetfilozófia , ez a természetes testek tulajdonságaival, és következményeivel foglalkozik. A másik ág a politikafilozófia,ez a politikai testek tulajdonságaival, és azok következményeivel foglalkozik.

Politikafilozófiájának középpontjában a természetjog és a természeti törvények állnak.

A természet egyenlő testi és szellemi képességeket adott az embereknek, pontosabban majdnem egyenlőekkel. Így az emberi képességek nem annyira nagyok, hogy ezek alapján bárkinek nagyobb előnye lenne a többi emberrel szemben. Hobbes azonban hangsulyozza, hogy a tudományokban való jártasség terén nem egyforma az emberi képességek, de mondja, az efféle külömbségek nem meghatározóak.

Az emberek vágyi nagyjából megegyeznek, azaz hasonlódolgokra vágynak és mivel ezen dolgok megszerzésében egyenlő képességekkel rendelkeznek ígyekeznek leiggázni egymást. Az egéssz emberiség általános törekvése - írja Hobbes - újabb és újabb hatalom fele törő vágy. Az emberek bizalmatlanok egymással szemben, mindenki arra törekszik, hogy erővel vagy csellel a többi embert saját hatalma alá hajtsa. Így ebben az állapotban az emberek állandó félelemben, rettegésben éltek és ezt az állapotot, mikor semmilyen ellenőrző, büntető törvény nem szabályozza az emberek cselekedetét, nevezi Hobbes természeti állapotnak.

[szerkesztés] A természeti állapot

A politikai hatalom nélküli állapot: természeti állapot. Ebben az állapotban állandó arc folyik: mindenki harca mindenki ellen.Ebben az állapotban az emberek állandó félelemben rettegésben élnek: "örökös félelem uralkodik, az erőszakos halál veszélye fenyeget, s az emberi élet magányos, csúnya, állatias és rövid".

A természeti állapotban a cselekedetek nem rendelkeznek morális tartalommal, mert önmagában sem az érzelem sem a vágy nem bűn. Ahhoz, hogy egy cselekedet itélhető lehessen le kell szögezni, hogy mi számít jónak és mi rossznak.

[szerkesztés] Természetjog

Hobbes filozófiájának a közponi érve a természetjógról szoló elmélete:"a természetjog mindenki számára azt a szabadságot jelenti, hogy önnön erejét saját akarata szerint lényének, vagyis saját életének a megoltalmazására használja, következésképpen minden megtehet, amit a cél érdekében saját értelme és megítélése szerint a legelőnyösebbnek tart."

A természeti törvény: "az értelem által felhasznált olyan előírás vagy általános érvényű szabály, amely megtiltja nekünk...hogy elmulasszunk valamit, amelyel véleményünk szerint életünket a legbiztosabban megoltalmazhatnánk". A jog tehát szabadságot bizosít, a törvény pedig kötelezettséget ír elő.

Az első természeti törvény amit az ész diktál:mindenki törekedjen a békére amedigg van rá lehetősége de ha minden lehetősége elvész akkor a háború minden eszközét bevetheti.

A második természeti törvény:minden ki mondjon le önkéntesen minden jogáról, feltéve, hogy a többi ember is hasonlóan cselekszik. És csak annyi szabadságot hadjon meg magának amennyit a többiektől ő maga eltorerál.

Hogy a törvények be is legyenek tartva szükség van egy felsőbb hatalomra ami biztosítja a megállapodások betartását. Ezért van szükség az államra.

[szerkesztés] Az állam

Az állam olyan mesterséges személy amelyre minden egye egyén átruházza jogait amennyiben az a védelmüket szavatolja. Így jön létre a Hobbes által Leviatánnak nevezett hatalom, amelynek megtestesítője az uralkodó, tagjai: az alttvalók.

Az állam kétféle képpen jöhet létre:

Mindenki mindenkivel megállapodást köt, jogainak egy részét az uralkodóra ruházza (institulált hatalom).
Amikor birtokbavétel útján jön létre az állam, azaz az uralkodók erőszak útján veszik át a hatalmat.

Hobbes szerint teljsen mindegy, hogy hogyan jön létre a főhatalom, ugyanazok a jogok illetik meg. Az uralkodó nem lehet igazságtalan, nem követhet el szerződésszegést, nem büntethető stb.

Az állam létrejötte után az emberek lemondanak az összes természeti jogukról, kivéve egyet: "senki nem adhatja fel azt a jogát, hogy ellenálljon azoknak akik megtámadták és erőszakkal el akarják venni az életét". Azaz az önvédelem joga nem adható fel.

A szuverén alkotja a törvényeket az államon belül, törvényalkotói szabadságát a természeti törvényeket leszámítva nem akadályozza semmi, még "Isten parancs" sem. aki nem vati alá magát a törvényeknek vagy megszegi azt az büntethető.

Szuverén nélkül az állam puszta szó -írja Hobbes. Ha a szuverén nem gyakorolja megfelelően a jogait az állam felbomlik. Így meg kell akadályozza a lázító elméletek terjedését, meg kell szabja a tulajajdonjog határai és főképp azt kell megakadályozza, hogy a szuveranítás hatalmi ágakra tagozódjon. Ha ez utobbi bekövtkezi akkor az állam bíztos bukásra van itélve.

Hobbes szerint még maga a vallás is a szuverén hatalma alá tartozik: ő határozza meg a hivatalos imádságok formáit is. mivel Isten természetéről nem tudunk semmit ezért az isten imádatának a módszerét is a szuverénre kell bizni.

[szerkesztés] Magyarul megjelent művei

Leviathán vagy az egyházi és a világi állam anyaga, formája és hatalma. Bp. Helikon 1970.
Thomas Hobbes: Leviatán (vagy az egyházi és világi állam formája és hatalma); Kossuth Kiadó 1999.