Timótheosz

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Timótheosz, Timotheus (Milétosz, Kr. e. 450 körül - Makedónia, Kr. e. 365 - 357 között) görög költő, zenész

Therszandrosz fia volt. Az „új zene" első képviselőjeként a kitharódikus nomosz és a dithürambosz művelője. Plutarkhosz tudósítása szerint e műfajban alkotott művével egy versenyen mesterét, Phrüniszt is legyőzte.

Cím szerint ismert művei: „Aiasz emmanész" (Az őrjöngő Aiasz); „Artemisz" (az epheszosziak számára írott himnusz, amelyet Athénben is bemutattak); „Elpénór"; „Küklópsz"; „Laertész", „Naupliosz", „Szkülla"; „Phineidai" (Phineidák, azaz Phineusz trák király sarjai). „Perszai" (Perzsák) című, kb. 250 sor terjedelmű költeményének részletébe, amely a szalamiszi tengeri csata leírását adja, a drámai hatás kedvéért névtelen perzsa harcosok monológjait is beillesztette. Alexandriai Kelemen szerint Timotheosz szerzett először nomoszt kar számára. Szoros szálak fűzték Euripidészhez, Thuküdidész szerint ő írta meg a költő sírfeliratát.

[szerkesztés] Források

• Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.