Artemisz
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Artemisz (görögül ἈÏτεμις) Zeusz és Létó gyeremeke, Apollón ikertestvére a görög mitológiában. Neve a görög αÏτεμης (egészséges) szóból eredhet. Artemisz a Hold és a vadászat szűz istennÅ‘je, Å‘ segÃt a szülésnél és védelmezi a nÅ‘ket és a gyermekeket. A vadállatok úrnÅ‘je is.
Tartalomjegyzék[elrejt] |
[szerkesztés] Artemisz születése
A legendák szerint egy egész nappal testvére elÅ‘tt született. A Héra bosszúja elÅ‘l menekülÅ‘ Létó Ortügián adott neki életet, és csak Artemisz segÃtségével tudott átjutni a Héra hatásköre alól mentes Délosz szigetére. Artemisz segÃtett anyjának világra hozni Apollónt, Ãgy elsÅ‘ isteni feladata lett a gyermekszülés védelmezése. Ezen kÃvül Å‘ lett a vadászat, a vadon, a vadállatok, a termékenység és a Hold szűz istennÅ‘je. Szent állata a szarvastehén volt.
Szenvedélyes vadász volt, akit rövid szoknyában ábrázoltak vállán azzal a tegezzel, amelyben Héphaisztosz és a Küklópszok készÃtette nyilak és az Ãja volt. Ezekkel mindig célba talált Artemisz. EzenkÃvül, mint a Hold istennÅ‘je homlokán egy félholdat is viselt. Leggyakrabban a távoli hegyi erdÅ‘ket járta nimfákkal a sarkában, akik közül csak a szűzeket tűrte meg maga körül. Ezekben az erdÅ‘kben vadászott leggyakrabban oroszlánra, párducra, szarvastehénre és szarvasbikára. Ennek ellenére Å‘ volt gondozójuk, aki segÃtette, védte Å‘ket és utódlásukat biztosÃtotta. A szülÅ‘ nÅ‘k is gyakran hÃvták segÃtségül, és Å‘ volt a dolgozó nÅ‘k védelmezÅ‘je is, igaz a munkát vállaló nÅ‘ket nyilával megölte, amikor azok szültek. Úgy mint testvére Å‘ is rendelkezett gyógyerÅ‘vel, de nyilai ugyanúgy rettenetes járványokat is lövelltek ki, úgy mint veszettséget, leprát és köszvényt.
[szerkesztés] A szűz istennő
Artemisz látva az istenek bánatát és küzdelmét a szerelem miatt három évesen úgy döntött megkéri Zeuszt, hogy örök szűziességet ajándékozzon neki. Az istennÅ‘ igen kemény büntetést rótt ki arra, aki tisztaságát akár csak egy kicsit is veszélyeztette. Ãgy történt egyszer, hogy egy vadász, akinek a neve Aktaión volt, megpillantotta Artemiszt és nimfáit, ahogyan egy eldugott medencében meztelenül fürdöttek. A csodás látványtól Aktaión teljesen megfeledkezett magáról és mereven bámulta az istennÅ‘t. Artemisz észrevette a leskelÅ‘dÅ‘t és szarvassá változtatta, majd dühében ráuszÃtotta Aktaión saját kutyáit, akik széttépték szarvasnak hitt gazdájukat.
[szerkesztés] Orión
Artemisz szépsége megérintette Oriónt is, egy óriást, aki kutyájával, SzÃriusszal elrabolta Artemiszt és meg akarta Å‘t erÅ‘szakolni. Az egyik legenda szerint az istennÅ‘ ekkor lenyilazta az óriást és kutyáját, akik Ãgy kerültek az éjszakai égboltra, mások szerint skorpióvá változott és halálra marta az óriást, ezért került fel a mennyboltra a Skorpió képe is.
[szerkesztés] Kallisztó
Történt egyszer, hogy Zeusz szemet vetett Artemisz egyik nimfájára, Kallisztóra, akit úgy csábÃtott el, hogy Artemisznak álcázva magát megkörnyékezte a nimfát. Miután megszületett tÅ‘le Arkasz Artemisz iszonyatos dühében Kallisztót medvévé változtatta, majd levadászta. Az Å‘ emlékét Å‘rzi az éjszakai égbolton a Nagy Medve csillagképe, azaz a Göncölszekér.
[szerkesztés] Iphigénia és Niobé
Artemisz igen érzékeny volt a neki szentelt helyek és állatok megsértésére. Ãgy történt, hogy miután Agamemnón Artemisz ligetében levadászott egy szarvastehenet, hajóival Trója ostromára menvén megállt a szél, és a hajók semerre nem mozdultak. Egy látnok, Kalkhasz ekkor azt mondta Agamemnónnak, hogy az istennÅ‘ haragja csak úgy törhetÅ‘ meg, ha feláldozzák neki egyetlen leányát, Iphigéniát. Agamemnón hosszas tépelÅ‘dés után beleegyezett az áldozatba. De végül Artemisz megszánta a máglyára küldött hercegnÅ‘t, és a lángok közül az utolsó pillanatban kimentette Å‘t, majd papnÅ‘jévé tette.
Történt egyszer, hogy Apollón olyan hÃrekkel érkezett Artemiszhez, miszerint Niobé, egy halandó gúnyolta Létót, hogy csak két gyermeket szült, mÃg neki tizennégy gyermeke volt. Bosszúból Apollón fiait, Artemisz leányait nyilazta le.
[szerkesztés] Arethusza
Ãm nem csak a bosszú és a düh volt jellemzÅ‘ Artemiszre, hiszen sokszor megsegÃtette az embereket, Ãgy például az Alpheiosz folyamisten szerelme elÅ‘l menekülÅ‘ Arethuszát is, akit folyóvá változtatott.
[szerkesztés] Tisztelete
Az ókori Hellászban Artemisz sokfelé tisztelték, és amikor a leányok elérték a pubertás kort, akkor Artemisznek ajánlották Å‘ket, mint szűzeket. Amikor majd házasságra adták a fejüket, aminek egyébként Artemisz nem volt ellenében, akkor egy áldozati máglyán fel kellett áldozniuk addigi szűz gyermekéletük holmijait, Ãgy a babákat, játékokat és egy hajfürtjüket. A vadászistennÅ‘ tiszteletére Braurónban és Spártában is tartottak nagy ünnepeket, de legjelentÅ‘sebb tisztelete a kis-ázsiai Epheszoszban alakult ki, ahol felépÃtették az Artemisziont, amely olyan pompás lett, hogy az ókori világ hét csodájának egyikeként tartják számon.
Rómában Diana néven tisztelték.