Vörös óriás
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Hertzsprung-Russell diagram alapján, a vörös óriások nagy, nem-fősorozatbeli csillagok, csillagászati beosztásuk K vagy M; elnevezésüket a hidegebb „óriások” vöröses színéről kapták. Vörös óriás például az Aldebaran vagy az Arcturus.
Nap vagy kissé nagyobb tömegű csillagok, amelyek a magjukban már kimerítették hidrogén készletüket és elkezdték a magot körülvevő rétegben lévő hidrogén égetését. Mivel az energiaforrás így közelebb kerül a felszínhez, a csillag tágulni kezd. A csillag ezáltal ugyan fényesebb lesz, viszont a sugara (ebből következően a felszíne is) erősebben növekszik mint a fényessége. Ennek eredményeképpen a csillag nagyobb lesz de hidegebb és vörösebb színű, s ebből adódik a név vörös óriás.
Ha a csillag kisebb mint 2,5 Naptömegű, a külső rétegben képződő hélium beáramlása a magba hélium felvillanást okoz – egy gyors hélium égető ciklust a magban, amelyet követően a csillag a vörös óriások egy másik csoportjába megy át. A 2,5 Naptömegnél nagyobb csillagok a hélium égető ciklusba sokkal lágyabban lépnek be. A fém-szegény csillagok életének magban történő hélium égető fázisát horizontális csoportnak hívjuk, mert ezek a csillagok a Hertzsprung-Russell diagramon egy csaknem vízszintes vonalon helyezkednek el. Fémekben gazdag hélium-égető csillagok nem a horizontális csoporthoz tartoznak, hanem külön csoportot foglalnak el Hertzsprung-Russell diagramon.
A csillagok többször is átmehetnek a vörös óriás stádiumon, ha képesek a héliumnál nagyobb tömegű elemeket is elégetni a magban. Ez esetben a csillag az aszimptotikus óriások csoportjába tartozik.
[szerkesztés] A mi Napunk
Mivel a Nap éppen egy Naptömegű, a feltételezések szerint kb 6 milliárd éven belül vörös óriássá fog átalakulni. Felfúvódása közben elnyeli a Naprendszer belső bolygóit, beleértve a Földet.
Based on work by