Bolygó

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

A bolygó olyan jelentősebb tömegű égitest, amely egy csillag körül kering és nincs saját fénye (nem termel nukleáris energiát). Jelenleg más csillagok körül is kimutathatóak a nagyobb bolygók, ezeket exobolygóknak nevezzük. A cikk a továbbiakban a Naprendszer bolygóiról szól.

A Naprendszerben (a mi naprendszerünkben) 8 bolygót ismerünk^[1]. Fontos ismérvük a közel gömb alak, és hogy pályájukról a törmeléket tömegvonzásukkal összegyűjtötték. Lehetnek körülöttük keringő kísérőobjektumok, ezeket holdnak nevezzük.

A Naprendszer bolygóit két csoportba soroljuk:

• Föld-típusú bolygók (kőzetbolygók): Merkúr, Vénusz, Föld, Mars
• Óriásbolygók (Jupiter-típusú bolygók, gázbolygók): Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz

Az alábbi táblázat összehasonlítja a két csoport legfontosabb jellemzőit.

jellemző	Föld-típusú bolygók	Óriásbolygók
Összetétele	legfőképp szilárd anyag	főként gáz
Térfogat	a Földéhez hasonló	a Földénél nagyságrendekkel nagyobb
Holdak száma	kettő vagy kevesebb	tíz felett (és egyre újabbakat fedeznek fel)

[szerkesztés] A bolygók fontosabb jellemzői

A bolygók néhány adata szerepel az alábbi táblázatban, a föld adatához viszonyított értékkel.

Bolygó	Egyenlítői átmérő	Tömeg	Pályasugár (átlagos, CsE)	Keringési idő év	Tengelyforgási idő nap
Merkúr	0,382	0,06	0,38	0,241	58,6
Vénusz	0,949	0,82	0,72	0,615	-2431
Föld	1,00	1,00	1,00	1,00	1,00
Mars	0,53	0,11	1,52	1,88	1,03
Jupiter	11,2	318	5,20	11,86	0,414
Szaturnusz	9,41	95	9,54	29,46	0,426
Uránusz	3,98	14,6	19,22	84,01	0,718
Neptunusz	3,81	17,2	30,06	164,79	0,671

¹ A Vénusz ellentétes tengelyforgású (retrográd tengelyforgás) mint a többi bolygó, ezt jelöli a mínusz előjel.

[szerkesztés] Jegyzetek

1. ^ 2006. augusztus 24-ig a Plútó is bolygónak számított. Ekkor hozták létre a törpebolygó kategóriát, melybe besorolásra került

[szerkesztés] Lásd még

• Naprendszer
• csillag
• Földönkívüli élet