Vallónia

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vallónia (franciául Wallonie, németül Wallonien, vallonul Walonreye, hollandul Wallonie) identitási töltettel rendelkező földrajzi kifejezés Belgium déli, francia nyelvű részére.

Tartalomjegyzék 1 Általános adatok 2 Elhelyezkedés 3 Földrajzi adottságok 4 Jelképek 5 Városok 6 Politika 7 Gazdaság 8 Tudomány és technológia 9 Demográfiai adatok és nyelv 10 Etimológia 11 Filmszinház

[szerkesztés] Általános adatok

hivatalos nyelv: francia, német (területfüggő)

főváros: Namur

terület: 16,844 km2

ISO 3166-2 BE-WAL

hivatalos weboldal: www.wallonie.be

populáció: teljes 3,413,000 (január 1.,2006)

népsűrűség: 202/km2

intézmények

miniszterelnök: Elio Di Rupo

alapítva: 1993

ünnepnapja: szeptember 27.

himnusz: Le Chant des Wallons

[szerkesztés] Elhelyezkedés

A vallon régió, általános szóhasználatban Vallónia, egyike Belgium három régiójának.

E régió jelenti a lakosság harmadát és a terület 55%-át. A francia nyelvhasználat a meghatározó de vannak német nyelvközösségek a területen. Mint a többi régiónak, a Vallon Régiónak is van saját parlamentje és önkormányzata mely funkcióját a belga alkotmányban meghatározott keretek között látja el. Fővárosa Namur. Hivatalos nyelvei a francia és a német.

[szerkesztés] Földrajzi adottságok

A Vallon Régió területét a belga alkotmány pontosan meghatározza. "A Vallon Régió a következő provinciákból áll: Vallon-Brabant, Hainaut, Liege, Luxemburg és Namur." Területe 16,844 km²-ével (Belgium 55,18%-a) Belgium déli részét foglalja el. Továbbosztott 20 adminisztratív területre (arrondissements) és 262 településre.

Belgium alkotmányos rendszere saját választási és végrehajtási hatalmat adományoz a Vallon Régiónak, és a következő területeken ad illetékességből saját hatalmat:

• mezőgazdaság és vidéki felújítások
• terület- és városfejlesztés
• gazdaság és külkereskedelem
• foglalkoztatás és szakképzés
• környezet-, víz-, és természetvédelem
• lakásépítés
• helyi kormányhivatalok, szubvencionált munkák, sport, és infrastruktúra
• tudományos kutatás, új technológiák és energiahordozók
• külkapcsolatok
• egészségügy és szociális ügyek
• turizmus és kulturális örökségek
• regionális közlekedés, mobilizáció, és nyilvános munkák

[szerkesztés] Jelképek

1988. július 15-től a Vallon Régiónak saját zászlaja, himnusza és nemzeti ünnepe van, jóllehet, ezek nem reprezentálják az egész nemzetet.

A zászló a "coq hardi de gueule sur fond d'or" - 1913-ban tervezte Pierre Paulus, és 1998 júliusában vették át. Ez a Francia Közösség zászlaja is, és ennek is megvan a nemzeti ünnepe, melyet szeptember 27-én tartanak. A himnusz :"Le hant de Wallons" - Vallónia dala- szerzője Theophile Bovy (1900), zeneszerzője Louis Hillier (1901), és 1998 augusztusában lett a vallonok himnusza.

Saját logo-ja: vörös "W nyíl", szárán a "Vallon Régió" felirattal.

[szerkesztés] Városok

2007-es populációs adatokkal:

Charleroi 199.612

Liege 180.831

Namur 106.770

Mons 91.367

La Louviere 76.657

Tournai 67.944

Seraing 60.878

Vervier 52.646

Mouscron 51.866

[szerkesztés] Politika

A Vallon Régió parlamentje egykamarás, 75 fővel. A tagokat 5 évre választják direkt általános választójoggal. A kormánynak a parlamenttel szemben elszámolási kötelezettsége van. A vallon parlament két funkciót gyakorol:

• megtárgyalja és elfogadja a jogszabályokat, és kezdeményezheti vitára bocsátásukat.
• ellenőrzi a vallon kormányt. Az ellenőrzés szavazás által történik.

A Vallon kormányt a politikai többség vezeti. Az elnökkel együtt kilenc főt számlál. Minden egyes tagot miniszteri titulusa van. A 2007-2009-es választás eredményeképp a következőképp alakult a parlament:

• Parti Socialiste (szocialista párt) 34
• Mouvement réformateur (liberális demokraták, mérsékelten jobboldali) 20
• Centre démocrate humaniste (volt keresztény párt) 14
• Front national ("nemzeti Front - nacionalista párt) 4
• Ecolo (zöldpárt) 3

A kormány feje a miniszterelnök, 2005-ig Jean-Claude Van Cauwenberghe volt, ekkor Elio Di Rupo vette át a helyét.

[szerkesztés] Gazdaság

A vallon gazdaságban nagy fejlődés volt tapasztalható a 19.sz.-ban, főképp a Liege és Charleroi régióban. Belgium volt akkoriban az első ország melyet elérte az iparosodás a korai 1800-as években, főleg az acéliparban és szénbányászatban. Mindkettő megtalálható volt Vallóniában. 1842-ben John Cockerill (1790-1840), brit befektető, megalapította a Cockerill-Sambre vállalatot, mely Európa egyik fő acélgyártójává vált. Raoul Warocqué (1870-1917), aki jövedelmezővé tette a Mariemont-i szénbányákat volt Belgium leggazdagabb embere.

A nehézipar ezen ágainak jövedelmezősége a 20. sz. első felében indult hanyatlásnak. Ennek nyomán az ipari aktivitás Belgium nyugati részére tolódott. Flandria csak a az 1960-as években megelőzte Vallóniát a gazdasági fejlődésben, mikor az északi területek produktivitása felfejlődött Vallónia szintjére. az acélipar krízise fájdalmasan érintette a területet. Vallónia második helyre szorult Flandria mögött, a gazdasági fejlődés területén. 2004-ben az egy főre eső GDP 27,356 Flandriában, és mindössze 19,858 Vallóniában.

Jelenleg a gazdaság meglehetősen diverzifikált. Bár bizonyos területek, különösen Charleroi környéke, és Liege - még mindig az acélipar krízisétől szenvednek, magas - némely területen 20%-os - munkanélküliségi rátával. A gazdasági fejlődés előmozdítására nagy hangsúlyt fektetnek a politikai célkitűzésekben.

Az Ardennek területe a Meuse folyótól délre kedvelt turistacélpont gazdag kulturális öröksége miatt. Különösen Bastogne, Dianant, Durbuy, és a híres balneoterápiás fürdők.

[szerkesztés] Tudomány és technológia

Vallónia számos tudományos és technológiai szervezetnek ad otthont.

• ARESA, klinikai kutatási ág
• Vallónia gépkocsi ágazata
• kerámia termékek ágazata
• ökoépületek
• FNRS Fonds National de la Recherche Scientifique
• Francqui Foundation
• ICT ágazat
• műtrágya gyártás
• szilárd hulladék
• közlekedési és logisztikai ág
• vallon légügy (EWA)
• vallon űrhajózás

Referencia

1. a belga alkotmány angol nyelven elérhető a kormány hivatalos weboldalán

2. Vallónia - Vallon Régió (Belgium). A világ zászlajai

[szerkesztés] Demográfiai adatok és nyelv

A vallon régió Belgium déli részét foglalja el - 16,844 km2-es területen, és a következő provinciákból áll:

Hainaut

Liége

Luxembourg

Namur

Vallon Brabant

főbb városai:

• Liége,
• Namur,
• Charleroi,
• Mons,
• Tournai,
• Verviers,
• Arlon,
• Bastogne,
• Wavre,
• Dinant,
• Peruwel
• Eupen

A hivatalos nyelv a francia a legtöbb tartományban. Német hivatalos nyelv kilenc keleti tartományban van, melyek Németországhoz tartoztak 1918-ig és jelenleg a Német Nyelvű Közösséget alkotják. Sok francia nyelvű közösségnek vannak hollandul vagy németül (vagy mindkét nyelven) igénybe vehető létesítényei. Egy, a Louvain-i Katolikus Egyetem által Louvain-La-Neuveben elkészített felmérés szerint (2006 jún. publikáció) a vallonok csak 19%-a beszél hollandul. Ellentétpárként: a flandriaiak 59%-a beszél franciául.

A Vallóniában beszélt francia nyelv ún. belga-francia. Mely a Franciaországban beszélt francia nyelvtől különböző mértékig tér el a beszélő személyes adottságaitól függően. Az adminisztrációban és a médiában használatos francia nagyon hasonló a franciaországihoz. Egy említésre érdemes eltérés pl. a 70-es szám szava - septante - és a 90-esé - nonante - Belgiumban, ellentétben a francia soixante-dix és wuatre-vignt-dix -szel.

1990-ben Belgium hivatalosan is regisztrálta a champenois, gaumais, picard, és vallon nyelvjárást. Mint langues d'oil - vagyis a franciához közelálló de nem azonos nyelv.

A vallon és a pikard dialektus volt a domináns nyelv a 20. sz.-ig. A francia a felsőbb osztályok nyelve volt. A francia oktatás fejlődésével ezek a dialektusok folyamatosan eltűnőfélben voltak. Jelenleg történnek erőfeszítések a vallon dialektus elterjesztésére: néhány iskola vallon nyelvtanfolyamokat indít, néhány rádiós programot ezen a nyelven sugároznak, de mindezek az erőfeszítések igen korlátozottak maradnak.

Hozzávetőleg 70.000 ember él a német nyelvű közösségben, melyet Európa legjobban védett közösségeként tartanak számon. Nemkülönben a németül beszélő közösségnek is erős indíttatása van Vallóniától több önállóságot nyerni. A német nyelvű közösség jelenlegi ügyvezető igazgatója, Karl-Heinz Lambertz regionális autonómiát szeretne elérni közössége számára, SŐT leválást Vallóniától.

[szerkesztés] Etimológia

Vannak teóriák a "Wallonia" elnevezés eredetére vonatkozólag. Eredeztethető a gaol vellaunos - "bátor" szóból. A szó gyökere, "vella" adja a walesi "wallon" szót, mint a híres hős "caswallon" nevének esetében.

Ugyanakkor sok germán helynév tartalmazza a "Gal" vagy "Wal" gyökeret mely idegent, külföldit jelent. Ez igen fontos mivel Wallonia volt a kelta-germán törzseknek Julius Caesar galliai hódításai előtt. Majd más germán törzseknek is a Rajna folyó túlsó oldalán, végül a frankok (Vallónia a germániai inferor római provincia része volt). Gyakorlatilag a frank Meroving dinasztia a vallon Tournaiból jött, és az azt követő Karoling dinasztia gyökerei Liege környékéről erednek, Vallónia másik felében. A francia nyelv eredetét Vallóniába teszik (és Észak-Franciaországba) mint a frank bíróság latin nyelve miatt.

A "vallon" kifejezést használták a 18.-19.sz.-ban Hollandiába emigrált francia nyelven beszélőkre. pl. a "vallon egyházközség" a Holland-Limburg provinciában.

Sok modern vallon számára Wallonia a hegyek földjét "land of valleys" jelenti. ez lehet a szó igazi etimológiája mivel Vallónia egy része - ahol a vallon nyelv tradicionálisan beszélt nyelv - Liege, Namur és Luxembourg provincia) Európa egyik leginkább hegyvidéki tája, éles kontrasztban a Flandriai mélyfölddel. A vallon turista hivatal ezt a magyarázatot vallja, és szerepelteti : "pays des vallée" -ként sok turistaút-jelzésen.

[szerkesztés] Filmszinház

A vallon filmeket gyakran sorolják a szocio-realista stílusba - az olyanokat mint a Darden Fivérek, vagy a Benoit Házaspár, és Patric Jean szocio-dokumetarista művei. A másik oldalon ott vannak Thierry Zéno - Vase de Noces -(1974), Mireille, és egyéb fiatalok - Jean-Marie Buchet-től (1979). C'est arrivé prés de ches vous - magyar címe : Veled is megtörténhet - Rémy Belvaux-tól és André Bozel (1992), valamint az extravagáns Noél Godin és Jean-Jacques Rousseau. Vallónia sajnos nem rendelkezik valamiféle Archív Film Antológia Múzeummal. Nincsenek szinházi projektek melyek a filmművészetet támogatnák (experimentális film, underground, vagy egyszerűen csak más, szokatlan tartalmi vagy formai próbálkozások számára). Létezik ugyan egy ún. "művészet és esszé" színházi hálózat, de gyakorlatilag a mozi általános nézőközönségét szívja fel.