Vasgárda
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
A Vasgárda (románul Garda de Fier) ultranacionalista, antiszemita és magyarellenes fasiszta mozgalom volt Romániában 1927-től a második világháború éveiig.
A Vasgárda alapját adó politikai mozgalmat Corneliu Zelea Codreanu alapította 1927. június 24-én az 1. számú napiparancsban Mihály Arkangyal Légiója néven (románul Legiunea Arhanghelului Mihail), és ő volt a vezetője haláláig, 1938-ig. Követőit gyakran "legionáriusok" néven emlegették (románul legionarii), a mozgalmat pedig ókori római mintára "Légió" vagy "Légiós Mozgalom" (románul Mişcarea Legionară). A gyakran betiltott mozgalom többször nevet váltott.
Codreanu a tulajdonképpeni Vasgárdát, a Légió paramilitáris ágát 1930 márciusában hozta létre, bár a név eredetileg magára a Légióra utalt. 1935 júniusában a Légió hivatalos neve Partidul Totul pentru Ţară (jelentése: Mindent a Hazáért Párt) lett. A román rezsim hol üldözte, hol támogatta a Vasgárdát.
A vasgárdisták nem riadtak vissza a politikai gyilkosságoktól sem. Például, Horia Sima parancsára, egy Németországból hazatérő halálkommandójuk ölte meg 1939. szeptember 21-én Armand Călinescu miniszterelnököt.
A bécsi döntés után kialakult helyzetben, 1940. szeptember eleje után az egyedüli engedélyezett politikai szervezet volt az országban, parancsnoka az ország harmadik emberének számított (a király és Ion Antonescu után), de az 1941. januári ún. legionárius felkelés után kegyvesztett lett, tagjai külföldre, Olaszországba (például: Ion Constantin Drăgan) és Németországba (például: Horia Sima) menekültek.
A Vasgárda tagjai zöld egyenruhát hordtak, ami a megújulást szimbolizálta. Emiatt zöldingeseknek is hívták őket (románul Cămăşile verzi). A római üdvözléssel köszöntötték egymást. Fő szimbólumuk a hármaskereszt volt, amely börtönráccsá állt össze. A mártíriumot jelképezte, a gárdisták Mihály arkangyal keresztjének nevezték (Crucea Arhanghelului Mihail).