Velociraptor

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Velociraptor Evolúciós időszak: Késő-Kréta
A Velociraptor rekonstrukciója.
Rendszertan
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok(Chordata) Osztály: Sauropsida Öregrend: Dinoszauruszok (Dinosauria) Rend: Saurischia Alrend: Theropoda Alrendág: Coelurosauria Család: Dromaeosauridae Alcsalád: Velociraptorinae Barsbold, 1983 Nem: Velociraptor Faj: V. mongoliensis
Tudományos név
Velociraptor mongoliensis Osborn, 1924
Egyéb név
„Ovoraptor djadochtari” Osborn, 1924 (nomen nudum)

A Velociraptor (jelentése „gyors tolvaj”) egy a dromaeosauridae családba tartozó theropoda dinoszaurusz nem, amely körülbelül 83-70 millió évvel ezelőtt létezett, a késő-kréta időszak végén. Jelenleg egyetlen faja ismert, a V. mongoliensis, de a feltételezések szerint több is lehetett. A faj fosszíliáit a közép-ázsiai Mongólia területén találták meg.

A többi dromaeosauridánál, például a Deinonychusnál és az Achillobatornál kisebb, nagyjából pulyka méretű volt, de számos hasonló anatómiai tulajdonsággal rendelkezett. Kétlábon járó húsevő volt, hosszú, merev farokkal, hátsó lábain megnagyobbodott, sarló-alakú karommal, melyet zsákmánya megölésére használt. A Velociraptor, hosszú, alacsony koponyája és felfelé álló pofája segítségével könnyen megkülönböztethető a többi dromaeosauridától.

Ezek az állatok fontos szereplői Michael Crichton Jurassic Park című regényének, valamint a belőle készült filmnek, így a nyílvánosság előtt meglehetősen jól ismertek (nevüket gyakran „raptorra” rövidítik). Az őslénykutatók a fellelt több, mint egy tucat fosszilis csontváznak köszönhetően ezt a dromaeosaurida nemet ismerik a legjobban. A leletek között található egy különlegesség is, amely egy Velociraptorral harcoló Protoceratops maradványait is tartalmazza.

[szerkesztés] Leírás

A Velociraptor és az ember méreteinek összehasonlítása

A Velociraptor felnőtt példányai nagyjából 1,798 méter hosszúak és (csípőjüknél) 0,62 méter magasak voltak, tömegük körülbelül 20 kilogramm lehetett.^[1] A koponyájuk 249 milliméter hosszú, szokatlanul felfelé görbülő, felül homorú, alul pedig domború felületű. Állkapcsuk mindkét oldalát 26-28 egymástól távol álló fog szegélyezi, melyek hátsó éle recésebb, az elsőnél – feltehetőleg azért, hogy a gyorsan mozgó zsákmányt könnyebben meg tudják ragadni és a szájukban tudják tartani^[2][3]

Mint a többi dromaeosaurida, a Velociraptor is nagy, három ujjú kezekkel, ujjain pedig erősen hajlított karmokkal rendelkezik, kézcsontjainak felépítése és rugalmassága a madarak repülésre használt csontjaiéra emlékeztet. A három ujj közül az első a legrövidebb, a második pedig a leghosszabb.

A Velociraptor csontszerkezeti rajza, a megnagyobbodott lábkarommal

A kézcsukló csontjai meggátolják a csukló elfordítását és arra késztetik a kezeket, hogy inkább tenyérrel befelé, mintsem lefelé forduljanak.^[4] A legtöbb – hátsó lábuk mindhárom ujján járó –, theropodától eltérően a dromaeosauridák és így a Velociraptor is csak a harmadik és negyedik ujján járt. Az első ujj a többi theropodáéhoz hasonlóan kicsi és karom nélküli. A második, (amely ismertté tette az állatot), nagyban módosult, járás közben a föld felett felfelé áll. Egy aránylag nagy, sarló-alakú karom nő rajta, mely a dromaeosaurida és a troodontida dinoszauruszok jellegzetessége. A megnagyobbodott, külső élén körülbelül 67 milliméter hosszú karom a zsákmány felhasítására szolgált és valószínűleg halálos sérülést okozott.^[5][1]

A Velociraptor farka merev, mivel felső részén hosszú csigolya nyúlványok, alsó részén pedig elcsontosodott inak találhatók. A csigolya nyúlványok a tizedik farokcsigolyánál jelennek meg és a negyedikig tartanak. A merevítés révén az egész farok botszerű, függőleges mozgásában gátolva van. Bár csak egyetlen egyed farokcsigolyái őrződtek meg S-alakban, feltételezhető hogy a farok vízszintesen valamelyest hajlékonyabb volt. A farok ezen módosulásai feltehetőleg jó egyensúlyt és stabilitást biztosítottak fordulás esetén, különösen nagy sebesség mellett.^[5][1]

[szerkesztés] Történet

1922-ben az Amerikai Természettudományi Múzeum expedíciója során a mongóliai Góbi-sivatagban bukkantak rá az első Velociraptor fosszíliára: egy sérült, de hiánytalan koponyára és az egyik második lábujjhoz tartozó karomra. Két évvel később a múzeum vezetője, Henry Fairfield Osborn egy újságcikkben ismertette az állatot, „Ovoraptor djadochtari” néven (amely nem összetévesztendő az Oviraptorral). Mivel azonban az „Ovoraptor” nem tudományos folyóiratban került publikálásra és nem készült róla szabályszerű leírás, nomen nudum („csupasz nevű”, avagy névtelen) maradt és a Velociraptor név kapott elsőbbséget.^[6] Egy évvel később Osborn a koponyát és a karmot (melyről azt hitte, hogy a kézhez tartozik) az általa megalkotott Velociraptor nemhez tartozóként sorolta be. A név a latin velox (jelentése: gyors) és raptor (jelentése: rabló, fosztogató) szavakból származik és az állat gyors mozgására és ragadozó mivoltára utal. Osborn a fajt (V. mongoliensis), az ország után nevezte el, amelyből a lelet származott.^[2]

A hidegháború ideje alatt Mongólia lezárta határait az észak-amerikaiak előtt, a szovjet és lengyel tudósok azonban, mongol kollégáikkal együttműködve számos további Velociraptor példányt találtak, melyek közül a legismertebb a lengyel-mongol csapat által 1971-ben feltárt „Harcoló Dinoszauruszok” fosszíliához tartozik. A lelet egy harc közben elpusztult Velociraptor és egy Protoceratops maradványát őrzi.^[5][7][8]

1988 és 1990 között egy kínaiakból és kanadaiakból álló csapat Észak-Kínában talált egy újabb Velociraptort. Ezután az Amerikai Természettudományi Múzeum és a Mongol Tudományos Akadémia több mongol-amerikai expedíciót indított a Góbi-sivatagba, ahonnan 1990 és 1995 között további jó állapotban levő csontvázak kerültek elő.^[1][9][10]

[szerkesztés] Eredet

A Velociraptor mongoliensis valamennyi példányát a mongóliai Ömnögovi tartomány területén levő Djadochta Formációban és Kína belső-mongóliai részén találták meg. Egy Velociraptor példány (amely feltehetőleg a V. mongoliensis fajhoz tartozik), azonban a valamivel fiatalabb Barun Goyot Formációban került felfedezésre, Mongóliában.^[11] Ezek a geológiai formációk körülbelül a késő kréta kor^[12] közepéről, a campaniai emelet idejéről^[13] származnak (83-70 millió évvel ezelőttről).

A V. mongoliensis példányait legtöbb esetben a Djadochta területén fedezték fel. A legelső példányra a Flaming Szikláknál (amelyek Bayn Dzak és Shabarakh Usu néven is ismertek) találtak rá. ^[2] A harcoló dinoszauruszok pedig Tugrig (avagy Tugrugeen Shireh) területéről kerültek elő. ^[8] A legújabb fosszíliák Bayan Mandahuból származnak, amely egy gazdag lelőhely a Djadochta belső-mongóliai részén, Kínában.^[9] 2005-ben egy feltehetőleg még ismeretlen Velociraptor fajhoz tartozó, jelenleg csak IGM 100/1015-ként azonosított dromaeosaurida koponyára bukkantak az Ukhaa Tolgod nevű lelőhelyen.^[14] 1997-ben Khulsan és Khermeen Tsav jól ismert Barun Goyot térségéből is kerültek elő olyan fosszíliák, melyek feltehetőleg a Velociraptor nemhez tartoznak.^[15]

Ezeken a lelőhelyeken száraz a környezet és csak időszakos folyók találhatók, habár a fiatalabb Barun Goyot térség kissé nedvesebb a korábbi Djadochta-nál.^[12] A Velociraptor által zsákmányul ejtett Protoceratops olyan ősi ceratopsiák közelében élt. mint például Udanoceratops vagy az ankylosauria alrendágba tartozó Pinacosaurus, de élőhelyét számos oviraptoridával, troodontidával és alvarezsauridával is meg kellett osztania.^[11]

[szerkesztés] Taxonómia

A Velociraptor a Velociraptoinae alcsalád tagja, amely része a Dromaeosauridae családnak. A filogenetikus rendszertanban a Velociraptorinae rendszerint úgy definiálható, mint „azon dromaeosauridák csoportja, melyek közelebb állnak a Velociraptorhoz, mint a Dromaeosaurushoz”. A dromaeosauridák osztályozása rendkívül változékony. Eredetileg a Velociraptorinae alcsalád különállóként tartalmazta a Velociraptort. ^[5] Egyes elképzések alapján azonban tartalmazza a Deinonychus és a Saurornitholestes nemeket is.^[16] A legújabb kladisztikus analízis szerint az alcsalád már csak a Deinonychust és az IGM 100/1015 faját tartalmazhatja, amely feltehetőleg szintén egy Velociraptor faj.^[14]

Korábban a többi dromaeosaurida nem, beleértve a Deinonychust és a Saurornitholestest is, egyetlen közös nemként, Velociraptorként volt besorolva. Ekkortájt a Deinonychus anirrhopus, V. antirrhopus, a Saurornitholestes langstoni pedig V. langstoni néven volt ismert.^[17] Mára azonban csak a V. mongoliensis maradt az egyetlen, amelyet a Velociraptor nembe sorolnak be.^[3][4][18]

1924-ben, mikor a fajról először készült leírás, még a Megalosauridae családba sorolták be, mivel ekkoriban a legtöbb ragadozó dinoszaurusz ebbe tartozott (a családdal együtt a Megalosaurus nem is egyfajta gyűjtő taxonként szolgált), függetlenül attól hogy a besorolt fajok egymással rokonságban álltak-e.^[2] A dinoszaurusz felfedezések megszaporodásával nyilvánvalóvá vált, hogy a Velociraptor egy dromaeosaurida. Egyesek a dromaeosauridákat az Archaeopterygidae családhoz sorolják be (melynek következményeként a Velociraptor röpképtelen madárnak tekinthető).^[4]

Az hogy a Velociraptort dinoszaurusznak vagy madárnak tekintjük, attól függ hogy melyik definíciót használjuk. Filogenetikailag az Aves klád minden tagja dinoszaurusz. A Linnéi rendszertan és az általános szaknyelv szerint a „madarak” közé nem csupán az Aves tagjai tartoznak, hanem minden olyan állat, amely tollakkal rendelkezik. Ez utóbbi definíció szerint a Velociraptor, és minden maniraptora dinoszaurusz madár, mivel mindegyik maniraptora csoportban ismertek tollas állatok. ^[14][19] Kínában nemrégiben a Velociraptornál jóval primitívebb, ugyanakkor tolltakaróval és teljesen kifejlett tollas szárnyakkal rendelkező dromaeosaurida fosszíliák is előkerültek.^[20] Ennek fényében nagyon valószínű, hogy a Velociraptor is tollas volt, ahogyan napjaink röpképtelen madarai, melyek megőrizték a tollazatuk nagy részét. Jelenleg még nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a Velociraptornak voltak tollai, azonban nincs okunk feltételezni, hogy családján belül kivételt képezne.^[4]

Egy nemrégiben született ötlet szerint a Velociraptor és a többi dromaeosaurida valódi madár volt, mind a filogenetikai definíció, mind pedig a köznapi szóhasználat értelmében.^[4][17] Az ősi dromaeosauridák, mint például a Microraptor és a Rahonavis, madárszerűbbek és röpképesek voltak – amely alapján arra következtethetünk, hogy a Velociraptor másodjára vált röpképtelenné, a mai struccfélékhez hasonlóan.^[14] A 2005-ben, a Wyoming állambeli Thermopolisban felfedezett Archaeopteryx fosszília, mely megőrizte az állat dromaeosauridákra emlékeztető nagy méretű második lábujját, arra utalhat hogy az Archaeopteryx még korábban alakult ki, mint maga a Velociraptor.^[21] Amennyiben ez a feltételezés helyes, valamennyi dromaeosaurida az Aves klád tagjává válik, amely tartalmazza az Archaeopteryxet, az összes ma élő madarat és legközelebbi közös ősük valamennyi leszármazottját.^[22]

[szerkesztés] Paleobiológia

[szerkesztés] Ragadozó viselkedés

Az Amerikai Természettudományi Múzeumban található „Harcoló Dinoszauruszok” fosszília, mely egy Velociraptor és egy Protoceratops maradványait őrizte meg

Az 1971-es „Harcoló Dinoszauruszok” lelet, mely egy harcoló Velociraptor és egy Protoceratops maradványait tartalmazza, egyértelmű bizonyíték az állat ragadozó mivoltára. Eredetileg úgy vélték, hogy a két állat vízbe fulladt.^[8] Mivel azonban egy ősi homokdűne alá temetődve konzerválódtak, jelenleg azt feltételezik, hogy egy összeomló dűne vagy egy homokvihar temette be őket. Az életszerű helyzetből kiindulva a betemetődés rendkívül gyorsan történt. A Protoceratops két mellső-, és egyik hátsó lábának eltűnése viszont arra utal, hogy a dögevő állatok hozzáfértek a tetemhez.^[23]

A dromaeosauridák második lábujján található jellegzetes karmot hasításra használt fegyverként szokták leírni; amely a zsákmányállat felvágására és kibelezésére szolgál.^[24] A „Harcoló Dinoszauruszok” leletnél a Velociraptor alul fekszik, egyik sarlószerű karma pedig áldozata torkába ágyazódik, míg jobb mellső végtagja a Protoceratops összezárt csőrében található. Ez arra utalhat, hogy a sarló karom inkább az olyan létfontosságú szervek, mint a nyaki verőér, a fejverőér vagy a légcső elmetszésével történő precíz gyilkolásra volt használatos, mintsem a has felhasítására. A karom inkább lekerekített, mintsem éles belső felülete alapján korábban kizárták azt a feltételezést, hogy ez a testrész alkalmas lehetett vágásra, jelenleg azonban csak a karom csontos magja ismert, a keratinból álló burok talán sokkal élesebb volt. Nem tisztázott azonban, hogyan történhetett a karom karbantartása, ugyanis nem volt behúzható és a macskáknál megfigyelhető karomélesítési módszert sem lehetett könnyű alkalmazni.

Egy fantáziakép amely a „Harcoló Dinoszauruszok” lelet alapján készült, és a Velociraptort tollak nélkül ábrázolja

A bőrből és izomzatból álló vastag hasfalat nehéz lett volna felvágni egy tompa felülettel.^[23] Erre vonatkozóan a BBC 2005-ben elvégzett egy tesztet, amely Az igazság a gyilkos dinoszauruszokról (The Truth About Killer Dinosaurs) című dokumentumfilmben látható. A producerek egy program segítségével létrehoztak egy mesterséges Velociraptor lábat, a zsákmányállatot pedig egy disznó hasával szimulálták. A karom nem volt képes teljesen áthatolni a hasfalon, amely alapján azt a következtetést vonták le, hogy az nem volt alkalmas az áldozat kibelezésére.

A Velociraptor legközelebbi rokonának a Deinonychusnak a maradványait többnyire nagyobb csoportokban felhalmozódva találták meg. A fosszíliák alkalmanként nagyobb méretű növényevők, például a Tenontosaurus társaságában kerültek elő, amely alapján arra következtettek, hogy ezek az állatok csoportban vadásztak.^[25][26] Mongóliában a Velociraptor és más dromaeosauridák maradványait azonban elkülönülve találták meg.^[18] A fosszilis bizonyítékok hiánya ellenére a Velociraptort csapatban vadászó ragadozóként szokták ábrázolni, ahogyan a Jurassic Park című filmben is látható.

[szerkesztés] Anyagcsere

A Velociraptor valószínűleg melegvérű volt, mivel a vadászati módszere jelentős energiát igényelt. A melegvérűség mellett szól az is, hogy a modern melegvérű állatok testét toll- vagy szőrtakaró szigeteli el a környezettől, a tollazat meglétét pedig a Velociraptornál is feltételezik. A dromaeosauridák és egyes korai madarak csontnövekedése a mai melegvérű emlősökhöz és madarakhoz viszonyítva mérsékeltebb anyagcserére utal. A kiwi anatómiailag, valamint toll- és csontszerkezetét tekintve hasonlít a dromaeosauridákra és orrüregeinek vizsgálata is hasonlóságokat mutat (amely kulcsfontosságú az anyagcsere összehasonlításánál). Ez az állat egy meglehetősen aktív, röpképtelen madár, állandó testhőmérséklettel és lassú anyagcserével, így jól modellezhető vele a primitív madarak és a dromaeosauridák emésztése.^[4]

[szerkesztés] Popkulturális hatás

A Velociraptor a Michael Crichton által 1990-ben írt Jurassic Park című regény, és a Steven Spielberg által 1993-ban készített filmadaptáció révén vérszomjas és ravasz gyilkosként vált ismertté. A „raptorokat” azonban kissé nagyobb rokonuk a Deinonychus alapján mintázták meg, melyet némelyik tudós ekkoriban még Velociraptor antirrhopus néven tartott nyílván.^[17] A történetben szereplő őslénykutatók egy Velociraptor csontvázat találnak Montana államban, a Deinonychus csontvázak lelőhelyén, távol a Velociraptor ismert közép-ázsiai lelőhelyeitől. A regényben egyikük meg is említi, hogy a „... Deinonychus a Velociraptorok közé tartozik”, amely szintén arra utal, hogy Crichton a rendszertan ezen változatát használta, habár a „raptorokra” a regény V. mongoliensis néven utal.^[27] A Velociraptor filmbeli ábrázolása tudományos szemszögből több okból sem megfelelő. Az egyik legnagyobb eltérés abból a tényből adódik, hogy modellként a Deinonychust használták fel, így méretük jóval nagyobb az egykori állatokénál. A méretnövelés azért volt szükséges, mert ennek segítségével a rendező drámaibb hatást érhetett el.^[28] A filmben látható Velociraptort pikkelyek borítják, arra azonban nincs bizonyíték, hogy bármely maniraptora dinoszauruszt is pikkely borított volna, ennél sokkal valószínűbb, hogy tollazattal rendelkeztek, azonban erre sincs közvetlen bizonyíték. A Jurassic Park III című filmben már részben tollas Velociraptorok szerepelnek, melyek hátát, fejét és nyakát tollszárszerű képződmények borítják, ezek azonban nem hasonlítanak a dromaeosauridáknál ismertté vált pehelyszerű tollakra.

Emellett a filmben szereplő állatok mellső lábai is eltérnek a dromaeosauridákétól, farkuk pedig túl rövid és hajlékony, amely ellentmond a fosszíliákból ismert tényeknek. A Jurassic Park III egyik szereplője azt állítja, hogy a Velociraptor okosabb, mint a delfinek, a bálnák és a főemlősök. A fosszíliák alapján ez igen valószínűtlen, bár elképzelhető, hogy más dinoszauruszokhoz viszonyítva értelmesek voltak, az intelligenciájuk feltehetően nem haladta meg a modern nagymacskákét. ^[29]

Roboraptor

A Jurassic Park sikere folytán a Velociraptort gyakran használják a dinoszauruszok ábrázolására. Számos más filmben és tévéműsorban is szerepeltek, többek között az Őslények országa (The Land Before Time) című rajzfilmsorozatban és a Transformers spin-offjában a Beast Warsban. Emellett három dokumentumfilmben is feltűntek, a Discovery Channel által készített Dinoszauruszok bolygója (Dinosaur Planet, 2003) első részében egy új falkához csatlakozó nőstény sorsát követhetjük nyomon, a BBC által készített Dinoszauruszok, a Föld urai egyik különkiadásában, Az Óriási karom (Walking With Dinosaurs: The Giant Claw, 2003) című részben is szerepel néhány, valamint Az igazság a gyilkos dinoszauruszokról című dokumentumfilmben is, ahol egy Ankylosaurusra támadó Velociraptor látható.

A Velociraptor a zene és a sport világában is megjelent. Látható az NBA-s Toronto Raptors kosárlabdacsapat logóján, a Norma Jean nevű zenekar 2005-ös koncertkörútja pedig a „Velociraptour” nevet kapta. Emellett a Roboraptor nevű játékhoz is mintaként szolgált, és a számítógépes játékok világában is találkozhatunk vele a Jurassic Park játékadaptációjában, a Dino Crisis sorozatban, valamint a Carnivores és a World of Warcraft játékokban.

[szerkesztés] Hivatkozások

1. ^ ^{1,0 1,1 1,2 1,3} Norell, M.A. & Makovicky, P.J. 1999. Important features of the dromaeosaurid skeleton II: information from newly collected specimens of Velociraptor mongoliensis. American Museum Novitates 3282: 1-45.
2. ^ ^{2,0 2,1 2,2 2,3} Osborn, H.F. 1924a. Three new Theropoda, Protoceratops zone, central Mongolia. American Museum Novitates 144: 1-12.
3. ^ ^{3,0 3,1} Barsbold, R. & Osmólska, H. 1999. The skull of Velociraptor (Theropoda) from the Late Cretaceous of Mongolia. Acta Palaeontologica Polonica 44 (2): 189-219.
4. ^ ^{4,0 4,1 4,2 4,3 4,4 4,5} Paul, G.S. 2002. Dinosaurs of the Air: The Evolution and Loss of Flight in Dinosaurs and Birds. Baltimore: Johns Hopkins University Press. 472 pp.
5. ^ ^{5,0 5,1 5,2 5,3} Barsbold, R. 1983. Carnivorous dinosaurs from the Cretaceous of Mongolia. Transactions of the Joint Soviet-Mongolian Paleontological Expedition 19: 5-119.
6. ^ Osborn, H.F. 1924b. The discovery of an unknown continent. Natural History 24: 133-149.
7. ^ Kielan-Jaworowska, Z. & Barsbold, R. 1972. Narrative of the Polish-Mongolian Paleontological Expeditions. Paleontologica Polonica 27: 5-13.
8. ^ ^{8,0 8,1 8,2} Barsbold, R. 1974. Saurornithoididae, a new family of theropod dinosaurs from Central Asia and North America/ Paleontologica Polonica 30: 5-22.
9. ^ ^{9,0 9,1} Jerzykiewicz, T., Currie, P.J., Eberth, D.A., Johnston, P.A., Koster, E.H. & Zheng J. 1993. Djadokhta correlative strata in Chinese Inner Mongolia: An overview of the stratigraphy, sedimentary geology, and paleontology and comparisons with the type locality in the pre-Altai Gobi. Canadian Journal of Earth Sciences 30: 2180-2195. [printed early 1994]
10. ^ Norell, M.A. & Makovicky, P.J. 1997. Important features of the dromaeosaur skeleton: information from a new specimen. American Museum Novitates, 3215: 1-28.
11. ^ ^{11,0 11,1} Weishampel, D.B., Barrett, P.M., Coria, R.A., Le Loueff, J., Xu X., Zhao X., Sahni, A., Gomani, E.M.P., & Noto, C.N. 2004. Dinosaur distribution. In: Weishampel, D.B., Dodson, P., & Osmólska, H. (Eds.). The Dinosauria (2nd Edition). Berkeley: University of California Press. Pp. 517-606.
12. ^ ^{12,0 12,1} Jerzykiewicz, T. & Russell, D.A. 1991. Late Mesozoic stratigraphy and vertebrates of the Gobi Basin. Cretaceous Research 12(4): 345-377.
13. ^ Gradstein, F.M. & 38 others. 2004. A Geologic Time Scale 2004. Cambridge: Cambridge University Press. 500pp.
14. ^ ^{14,0 14,1 14,2 14,3} Makovicky, P.J., Apesteguía, S., & Agnolín, F.L. 2005. The earliest dromaeosaurid theropod from South America. Nature, 437: 1007-1011. DOI:10.1038/nature03996
15. ^ Osmólska, H. 1997. Barun Goyot Formation. In: Currie, P.J. & Padian, K.P. (Eds.). Encyclopedia of Dinosaurs Berkeley: University of California Press. p. 41.
16. ^ Currie, P.J. New information on the anatomy and relationships of Dromaeosaurus albertensis (Dinosauria: Theropoda). Journal of Vertebrate Paleontology 15: 576-591.
17. ^ ^{17,0 17,1 17,2} Paul, G.S. 1988. Predatory Dinosaurs of the World. New York: Simon and Schuster. 464 pp.
18. ^ ^{18,0 18,1} Norell, M.A. & Makovicky, P.J. 2004. Dromaeosauridae. In: Weishampel, D.B., Dodson, P., & Osmólska, H. (Eds.). The Dinosauria (2nd Edition). Berkeley: University of California Press. Pp. 196-209.
19. ^ Senter, P., Barsbold, R., Britt, B.B., & Burnham, D.B. 2004. Systematics and evolution of Dromaeosauridae (Dinosauria, Theropoda). Bulletin of the Gunma Museum of Natural History 8: 1-20.
20. ^ Xu X., Zhou Z., Wang X., Kuang X., Zhang F., & Du X. 2003. Four-winged dinosaurs from China. Nature 421: 335-340.
21. ^ Mayr, G., Pohl, B., & Peters, D.S. 2005. A well-preserved Archaeopteryx specimen with theropod features. Science, 310: 1483-1486. DOI:10.1126/science.1120331.
22. ^ Sereno, P.C., McAllister, S., & Brusatte, S.L. 2005. TaxonSearch: a relational database for suprageneric taxa and phylogenetic definitions. PhyloInformatics 8: 1-21.
23. ^ ^{23,0 23,1} Carpenter, K. 1998. Evidence of predatory behavior by theropod dinosaurs. Gaia 15: 135-144. [not printed until 2000].
24. ^ Ostrom, J.H. 1969. Osteology of Deinonychus antirrhopus, an unusual theropod from the Lower Cretaceous of Montana. Bulletin of the Peabody Museum of Natural History. 30: 1-165.
25. ^ Maxwell, W.D. & Ostrom, J.H. 1995. Taphonomy and paleobiological implications of Tenontosaurus-Deinonychus associations. Journal of Vertebrate Paleontology. 15(4): 707-712.
26. ^ Brinkman, D.L., Cifelli, R.L., & Czaplewski, N.J. 1998. First occurrence of Deinonychus antirrhopus (Dinosauria: Theropoda) in the Antlers Formation (Lower Cretaceous: Aptian-Albian) of Oklahoma. Oklahoma Geological Survey Bulletin 146: 1-27.
27. ^ Crichton, M. (1990). Jurassic Park. New York: Ballantine Books: pp. 114-115.
28. ^ Bakker, R.T. 1995. Raptor Red. New York: Bantam Publishing. 272pp.
29. ^ Larson, H., Sereno, P.C, & Wilson, J.A. 2000. Forebrain enlargement among nonavian theropod dinosaurs. Journal of Vertebrate Paleontology. 20(3): 615–618.

[szerkesztés] Külső hivatkozások

A Wikispecies testvérprojektnek van anyaga ebben a témában:

Velociraptor

A Wikimedia Commons tartalmaz Velociraptor témájú médiaállományokat.

• Alain Beneteau és Mike Keesey képei a Velociraptor lehetséges megjelenéséről.
• Christopher Srnka Velociraptor ábrázolása
• TaxonSearch az Aves definíciója (angol nyelven).
• A Protoceratops és a Velociraptor összecsapását bemutató video