VI. Leó bizánci császár

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

VI. (Bölcs) Leó (886–912) bizánci császár

Leó és apja, I. Baszileiosz kapcsolata sosem volt jó: a császár majdnem megvakíttatta fiát kamaszkorában, és halálakor is Leót vádolta összeesküvéssel.

Az új császár uralkodása alatt fejeződött be a Bazilika megalkotása, mely a Codex Justinianus görög nyelvű fordítása és modernizációja volt. Leó a hadvezetésben nem bizonyult olyan szerencsésnek, mint elődje: míg Baszileoszt sohasem győzték le a bolgárok, Leó 894-ben és 896-ban is veszített velük szemben. 895-ös győzelme főleg a magyar szövetségeseinek volt köszönhető.

Leó kisebb botrányokat kavart házasságaival: első felesége 897-ben, második pedig 899-ben hunyt el (apósa részére alkotta meg a bazilopatór, azaz „a császár apja” címet). Hivatalosan nem köthetett volna harmadik házasságot, de ő mégis megtette, azonban az új ara 901-ben meghalt. A császár nem vállalkozott új, még nagyobb bűn elkövetésére, ezért szeretőt tartott, akitől 904-ben gyermeke született. Ekkor engedélyezték számára a házasságot, de csak szigorú feltételek mellett: új felesége nem lehetett legitim császárné.

907-ben a jobb kereskedelmi feltételeket kereső Kijevi Rusz megtámadta Konstantinápolyt. Leó pénzen megváltotta a békét, de a szlávok 911-ben újra támadtak, ekkor végre kereskedelmi egyezményt írtak alá. 912-ben az arabok szétverték a Kréta visszaszerzésére küldött görög flottát, eztán a császár hamarosan megbetegedett, és meghalt. Mivel fia még kisgyermek volt, addig névleges hatalommal rendelkező fivére, társcsászára, Alexander lett a császár.

Leó császár íróként is jelentős volt. A Tactika című művében ír többek között a magyarokról, azok vallásáról, származásáról és életmódjáról is.

Előző uralkodó: I. Baszileiosz

Bizánci császár Makedón-dinasztia

Következő uralkodó: III. Alexander