Vinkovce

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Vinkovce (horvátul Vinkovci) város a mai Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.

Tartalomjegyzék

1 Fekvése
2 Története
3 Népesség
4 Látnivalók
5 Híres emberek

[szerkesztés] Fekvése

A város a Bosut folyó két partján a szlavóniai síkságon fekszik.

[szerkesztés] Története

Területe már a történelem előtti időkben lakott volt. Az újkőkorban a sopoti és starčevaci kultúra, később a bádeni és vučedoli kultúra, a bronzkorban a vinkovci és vatini kultúra népe lakta. A vaskorból a kelták hagyták itt nyomaikat. A római korban Cibalia nevű város állt itt, melynek falain belül fekszik a mai napig is a belváros. A római város fejlett út és csatornahálózattal rendelkezett. Két római császár is született itt, Valens és Valentinianus. A 3. században a város püspökség székhelye lett, itt élt Szent Eusebius és Szent Polion. A középkori város neve temploma védőszentje alapján Sveti Ilija (Szent Illés) volt. Ez a templom a Meraja városrészen épült. A 14. században mellé épült a gótikus templom, mellette piactér volt, amiről a török források is megemlékeznek. A középkor végén a horvát lakosság a Vinkovci névvel cserélte ezt fel. A török uralom után a város a Habsburg Birodalom határőrkerületének katonai központja lett. A város ekkor fejlődésnek indult, ebben az időben létesültek mai barokk emeletes épületei és a Nepomuki Szent Jánosnak szentelt plébániatemplom is, mely ma Szent Eusebius keresztény vértanú tiszteletére van szentelve. Az első iskola 1762-ben nyílott. Feljett építő és textilipara van.

[szerkesztés] Népesség

A délszláv háborúk előtt (1991) Vinkovce községnek (járás) 98,484 lakosa volt:

horvátok – 78.313
szerbek – 13.170
magyarok – 1.644
bosnyákok – 342
ruszinok – 209
jugoszlávok és egyéb – 4.806

A legutóbbi népszámlálás adatai szerint (2001) a városnak 35.912 lakosa van. A horvátok vannak többségben (89%), de jelentős a szerbek arányak is (7%). Egyéb nemzetiségek: magyarok (0.6%), romák (0.3%), ruszinok (0.2%).