ON AMAZON:



https://www.amazon.com/Voice-Desert-Valerio-Stefano-ebook/dp/B0CJLZ2QY5/



https://www.amazon.it/dp/B0CT9YL557

We support WINRAR [What is this] - [Download .exe file(s) for Windows]

CLASSICISTRANIERI HOME PAGE - YOUTUBE CHANNEL
SITEMAP
Audiobooks by Valerio Di Stefano: Single Download - Complete Download [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Alphabetical Download  [TAR] [WIM] [ZIP] [RAR] - Download Instructions

Make a donation: IBAN: IT36M0708677020000000008016 - BIC/SWIFT:  ICRAITRRU60 - VALERIO DI STEFANO or
Privacy Policy Cookie Policy Terms and Conditions
ინდოევროპული ენები - ვიკიპედია

ინდოევროპული ენები

ვიკიპედიიდან

ინდოევროპული ენები - მსოფლიოში ერთ-ერთი ყველაზე გავრცელებული ენათა ოჯახი. ისინი წარმოდგენილი არიან დედამიწის ყველა კონტინენტზე. ინდოევროპულ ენებზე მოლაპარაკეთა რიცხვი 2,5 მილიარდს აღემატება. ინდოევროპულ ენებს მიეკუთვნება 400-ზე მეტი ენა, რომელთაგან ქვემოთ ჩამოთვლილი 9 ენა 100 მილიონზე მეტ მოლაპარაკეს ითვლის. ესენია: ბენგალური, გერმანული, ესპანური, ინგლისური, პორტუგალიური, რუსული, სპარსული, ფრანგული, ჰინდი.


[რედაქტირება] ისტორია

ინდოევროპული ენები წარმოსდგებიან ერთი საერთო წინარე ენისაგან, რომელთა მატარებელნი ცხოვრობდნენ 8-10 ათასი წლის წინ. არსებობს რამდენიმე ჰიპოთეზა ამ ენის წარმოშობის ადგილის შესახებ - ასახელებენ აღმოსავლეთ ევროპას, წინა აზიას, სხვა რაიონებს ევროპისა და აზიის შესაყართან. ერთ-ერთი ჰიპოთეზის თანახმად, წინარე ინდოევროპული ენა დაახლოებით 8 ათასი წლის გამოეყო ხეთურ ენას, რომელიც გავრცელებული იყო მცირე აზიაში.


[რედაქტირება] სტრუქტურა

ინდოევროპულ ენებს ტრადიციულად 10 დიდ ჯგუფად ყოფენ. აქ წარმოდგენილია ეს ჯგუფები დალაგებული ისტორიული რიგით, მათი პირველი დამოწმების შესაბამისად:


  • ანატოლიური ენები - ისტორიულად დამოწმებულია ძვ. წ. მე-18 ს-დან. ამჟამად მხოლოდ მკვდარ ენებს აერთიანებს, რომელთაგან აღსანიშნავია ხეთური ენა.
  • ინდოირანული ენები - წარმოსდგებიან საერთო პროტო-ინდოირანული ენისაგან. იყოფა ინდოარიულ და ირანულ ენებად.
  • ბერძნული ენა - ფრაგმენტული ჩანაწერები მიკენურისა გვხვდება ძვ. წ. მე-14 ს-დან. ჰომეროსი თარიღდება ძვ. წ. მე-8 ს-ით. ამჟამად წარმოდგენილია ერთი ენით.
  • იტალიკური ენები - დადასტურებულია ძვ. წ. 1-ლი ათასწლეულიდან. იყოფა ოსკო-უმბრიულ, ლათინურ-ფალისკურ და რომანულ ენებად.
  • კელტური ენები - წარწერები გალურ ენაზე დადასტურებულია ძვ. წ. მე-6 ს-ით, ხოლო ძველ ირლანდიურ ენაზე - ახ. წ. მე-6 ს-ით.
  • გერმანული ენები - ტექსტები რუნული დამწერლობით ცნობილია მე-2 საუკუნიდან, ხოლო გოთურით - მე-4 საუკუნიდან. იყოფა ჩრდილოეთის, აღმოსავლეთის და დასავლეთის ქვეჯგუფებად.
  • სომხური ენა - დამოწმებულია მე-5 საუკუნიდან. წარმოდგენილია ერთი ენით.
  • ტოქარული ენები - დამოწმებულია მე-6 საუკუნიდან, ტოხარელების ენა ორი დიალექტით. ამჟამად მკვდარი ენაა.
  • ბალტო-სლავური ენები - იყოფა ორ ქვეჯგუფად: სლავური და ბალტიური. პირველი მათგანი დამოწმებულია მე-9 საუკუნეში საეკლესიო სლავონურ ტექსტებში, მეორე - მე-14 საუკუნეში.


გარდა აქ ჩამოთვლილი ენებისა, ინდოევროპულ ენებად მიიჩნევა რიგი მკვდარი ენებისა, რომლებიც ნაკლებად არიან შესწავლილი. მათ რიცხვს მიეკუთვნება: ილირიული, მესაპური, ფრიგიული, თრაკიული, ძველი მაკედონური, დაკური და სხვა.

Static Wikipedia 2008 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2007 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - en - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Static Wikipedia 2006 (no images)

aa - ab - af - ak - als - am - an - ang - ar - arc - as - ast - av - ay - az - ba - bar - bat_smg - bcl - be - be_x_old - bg - bh - bi - bm - bn - bo - bpy - br - bs - bug - bxr - ca - cbk_zam - cdo - ce - ceb - ch - cho - chr - chy - co - cr - crh - cs - csb - cu - cv - cy - da - de - diq - dsb - dv - dz - ee - el - eml - eo - es - et - eu - ext - fa - ff - fi - fiu_vro - fj - fo - fr - frp - fur - fy - ga - gan - gd - gl - glk - gn - got - gu - gv - ha - hak - haw - he - hi - hif - ho - hr - hsb - ht - hu - hy - hz - ia - id - ie - ig - ii - ik - ilo - io - is - it - iu - ja - jbo - jv - ka - kaa - kab - kg - ki - kj - kk - kl - km - kn - ko - kr - ks - ksh - ku - kv - kw - ky - la - lad - lb - lbe - lg - li - lij - lmo - ln - lo - lt - lv - map_bms - mdf - mg - mh - mi - mk - ml - mn - mo - mr - mt - mus - my - myv - mzn - na - nah - nap - nds - nds_nl - ne - new - ng - nl - nn - no - nov - nrm - nv - ny - oc - om - or - os - pa - pag - pam - pap - pdc - pi - pih - pl - pms - ps - pt - qu - quality - rm - rmy - rn - ro - roa_rup - roa_tara - ru - rw - sa - sah - sc - scn - sco - sd - se - sg - sh - si - simple - sk - sl - sm - sn - so - sr - srn - ss - st - stq - su - sv - sw - szl - ta - te - tet - tg - th - ti - tk - tl - tlh - tn - to - tpi - tr - ts - tt - tum - tw - ty - udm - ug - uk - ur - uz - ve - vec - vi - vls - vo - wa - war - wo - wuu - xal - xh - yi - yo - za - zea - zh - zh_classical - zh_min_nan - zh_yue - zu -

Sub-domains

CDRoms - Magnatune - Librivox - Liber Liber - Encyclopaedia Britannica - Project Gutenberg - Wikipedia 2008 - Wikipedia 2007 - Wikipedia 2006 -

Other Domains

https://www.classicistranieri.it - https://www.ebooksgratis.com - https://www.gutenbergaustralia.com - https://www.englishwikipedia.com - https://www.wikipediazim.com - https://www.wikisourcezim.com - https://www.projectgutenberg.net - https://www.projectgutenberg.es - https://www.radioascolto.com - https://www.debitoformtivo.it - https://www.wikipediaforschools.org - https://www.projectgutenbergzim.com