Ábrányi Emil, ifj.

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

ifj Ábrányi Emil (Pest 1850. december 31. – Szentendre 1920. május 20.) költő, műfordító, újságíró; id. Ábrányi Kornél zeneszerző fia és id. Ábrányi Emil költő unokaöccse. Felesége Wein Margit operaénekesnő, akitől legifjabb Ábrányi Emil zeneszerző fia született.

Tartalomjegyzék

1 Élete
2 Munkássága
3 Jelentősebb műfordításai
4 Főbb művei
5 Hivatkozások
- 5.1 Külső hivatkozások
- 5.2 Források

[szerkesztés] Élete

Pesten született 1850. december 31-én. Tanulmányai végeztével írói hivatásának élt s több lapnál működött mint tárcaíró és színi bíráló. Első verse 1866-ban jelent meg. 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője. 1873-tól a Pesti Napló, 1879-től a Magyarország, 1896-tól a Budapesti Napló, 1904-től 1907-ig A Nap belső munkatársa.

1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották függetlenségi programmal. 1876-tól a Petőfi Társaság tagja, majd 1880–1890 között másodtitkára. 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja.

Verseinek nagy hatása volt a századvégi ifjúság körében (hírnevét ezek alapozták meg), melyeket a „szerelem, haza és emberiség” ihlették (Tolnai Nagylexikon); „nagy formakészségről tanúskodó, nemes pátoszú, de sokszor szónokias hangú költeményeivel az elsők egyike, akik Arany irányával szemben a nemzeti elem helyett az egyénit és az általános emberit juttatják érvényre költészetükben”. Kevesebb sikere volt drámáival. Működésének legkiválóbb oldalát műfordításai jelentik. Legnagyobb jelentőségű e téren Byron Don Juan-jának átültetése (Bp., 1892), akinek Manfrédját is lefordította. Fordított számos színművet, köztük Edmond Rostand Cyranóját (Bp., 1898) és Sasfiók-ját (Bp., 1903), Maeterlinck Monna Vanná-ját és Henrik Ibsen Solness építőmester-ét. Műfordításai ma is klasszikus értékűek.

[szerkesztés] Munkássága

Versei 1866-tól jelentek meg. 1875-től a Petőfi Társaság, 1885-től a Kisfaludy Társaság tagja. Számos korabeli lap (Pesti Napló, Budapesti Napló, A Nap) munkatársa, 1885-ben a Koszorú című hetilap szerkesztője volt. Költőként elsősorban az ifjúság körében volt népszerű, különösen hazafias Márciusi dalai miatt. Műfordítóként is maradandót alkotott. 1889-ben a keceli kerület országgyűlési képviselőjévé választották, függetlenségi programmal. A Vízivárosban (Hunyadi János utca) lakott.

[szerkesztés] Jelentősebb műfordításai

Byron; Don Juan (Bp., 1892);
Rostand: Cyrano de Bergerac (Bp., 1898);
Rostand: A sasfiók (Bp., 1903). Kárpáti Aurél: "Rostand nagyszerű giccse".
Wagner: Trisztán és Izolda (Bp. 1889);

[szerkesztés] Főbb művei

Költemények (Bp., 1876);
Újabb költemények (Bp., 1882);
Szabadság, Haza (költemények, Bp., 1888);
Márciusi dalok (Bp., 1899);
Költemények (válogatott költeményei. Bp., 1903).

[szerkesztés] Hivatkozások

[szerkesztés] Külső hivatkozások

[szerkesztés] Források

A Napkelet lexikona. 1–2. köt. Magyar Irodalmi Társaság, 1927; Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó Bt.
Életrajza a Magyar Életrajzi Lexikonban, I. kötet, 1967., 6. old., (másodlagos forrás), ennek foprrásai:
- Gellért Oszkár: Á. E. (Nyugat, 1908);
- Bodnár Irén: Á. E. (Bp., 1934);
- Kosztolányi Dezső: Á. E.; Írók, festők, tudósok (Bp., 1958);
- Komlós Aladár: A magyar költészet Petőfitől Adyig (Bp., 1959).
Magyar Nagylexikon, 1. kötet, 1993., 57. old.,
Tolnai Világlexikona, I. kötet, 1926., 24. old.
A Cyrano fordítója – Nyolcvan éve halt meg Ábrányi Emil Géczy Árpád írása az Új Ember katolikus folyóiratban (2000. november 19.; LVI. évf. 47. (2370.))

A lap eredeti címe "http://hu.wikipedia.org../../../%C3%A1/b/r/%C3%81br%C3%A1nyi_Emil%2C_ifj._8a65.html"