Érmihályfalva
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Érmihályfalva | |
|---|---|
| Megye | Bihar |
| Régió | Erdély |
| Terület | 73,54 km² |
| Népesség - Teljes - Népsűrűség |
10.317 140 fő/km² |
| Polgármester | Kovács Zoltán |
 |
|
Érmihályfalva (románul: Valea lui Mihai) határváros a romániai Bihar megye nyugati részén, Debrecenel út köti össze.
[szerkesztés] Történelem
A város első írásos említése 1270. augusztus 20-áról származik. 1312-ben Károly Róbert királytól vámszedési jogot kap. A városnak akkor többféle neve volt, például: Nogh Myhalfalva, Nogmyhal. Hunyadi Mátyás uralkodása alatt a 18 bihar vármegyei városok egyike volt. 1459-ben vásártartási jogot kapott. 1587-ben az Oszmán Birodalom megszállta a várost, a lakosság elmenekült. Miután a törökök elmentek, a lakosság visszatért és református hitre tért. A templomát újraépítették, az 1491-ben Nagyváradon öntött harangja a mai napig megtalálható a város templomjában.
A 15-16. századokban lakossága igen alacsony volt. 1880-ban 1 594 lakosa volt, teljesen magyar. 1880-ban, 1930-ban és 1989-ben többször visszakapta városi helyzetét.
Az 1871-ben épített, Szatmár-Debrecen városokat összekötő vasút, majd pedig az 1887-ben épített Nagyvárad-Debrecen városokat összekötő vasút is érintette a várost. Az I. világháború végétől Románia része volt. A II. bécsi döntés visszaítélte Magyarországnak egy rövid időre. 1945-től újra Románia része lett.
A kommunista diktatúra idejében a városban fontos iparosítás folyt, több gyárat építettek. 2002-ben 10 324 lakosából 8 757 magyar, 1 442 román, 95 cigány és 30 egyéb volt.
| Bihar megye városai | |
|---|---|
| Belényes | Diós | Élesd | Érmihályfalva | Margitta | Nagyszalonta | Nagyvárad | Székelyhíd | Vaskoh | Vaskohsziklás | |
Based on work by