A Katalán Zene Palotája

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

A Katalán Zene Palotája

Részlet a homlokzatból

Adatok

Ország

Spanyolország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1987

A Katalán Zene Palotája (katalánul Palau de La Música Catalana, spanyolul Palacio de la Música Catalana) Lluís Doménech i Montaner, a szecesszió Gaudí és Puig y Cadafalch mellett harmadik ismert katalán alkotója illetve annak elméleti megalapozója által tervezett koncertterem, melyet 1905-ben kezdtek el építeni és 1908-ban avattak fel.

Barcelonában, a Calle de Amadeo Vives és a Calle Alta de San Pedro sarkán áll, a Calle de Sant Pere Mes Alt 11 szám alatt.

Kezdetben az Orfeó Catalá nevű kórusnak kívántak otthont teremteni vele, de ma már az azonos nevű intézmény székhelye is. Magát a kórust Lluís Millet és Amadeu Vives alapította 1891-ben a katalán zene újjászületésére irányuló szándékok által vezérelve.

A Katalán Zenepalota egyike a legfontosabb modernista alkotásoknak a városban. Az épületet vörös klinkertégla, rikító mozaikdíszítés fedi, mely Lluís Brú munkája.

A földszinten árkádsor és kovácsoltvas ablakrácsok díszítik – a kor divatjaként – az épületet. Felettük bábos korlát látható. A homlokzaton mellszobrok sorakoznak, melyek Shakespeare, Beethoven, Moliére és Talma alakját ábrázolják. Az épület sarkán a Népdal (Canción Popular) szoborcsoportját Miquel Blay, neves katalán szobrászművész alkotta. A műalkotás azt szimbolizálja, hogy az éneklés, a dal mindenkié. Figyelemreméltó a sok oszlop is, mely rendkívüli változatosságot mutat, különböző népek formavilágát eleveníti fel.

Az épület kupolája barna – fehér – kék csempével kirakott, terrakotta színű keresztek rajzolatával tarkított.

Az épület belső díszítése is tükrözi a katalán modernizmus jegyeit, a belső tér színes kerámiamozaikok, kristályüveg berakások, ornamentikus, növényi minták felhasználásával válik hatásossá. Előcsarnokában Massot falfestményében gyönyörködhet a látogató, s innen juthat át a nagy koncertterembe.

Maga a terem egyike a legnagyobbaknak a kontinensen, Pau Gargallo és Dídac Massana szobrai adják dekorációját. Bal oldalon a Clavé és a Május virágai című szobrok, jobb oldalon Beethoven mellszobra látható. Figyelmet érdemel a wagneri Walkürök szoborcsoportja is. A koncertterem látványos mennyezeti világítóteste Rigalt i Granell munkája.

Az UNESCO az épületnek 1987-ben adományozta a Világörökség része címet.

1982–1989 között Oscar Tusquets végzett újításokat a zenepalotán, majd 1999–2004 között megújult homlokzata. Jelenleg látogatható műemlék.

[szerkesztés] Források

Doromby Endre: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp. 1982.) ISBN 963 243 212 6
Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963 243 838 8
Bereznay István: Barcelona (Panoráma Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda Bp. 1982.) ISBN 963 243 205 3
Bede Béla – Lempert Márta: Katalónia (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó, Bp. 1991.) ISBN 963 243 398 X

Spanyolország világörökségi helyszínei

	kulturális:	Córdoba történelmi központja \| Az Alhambra, az El Generalife és az Albaicín, Granada \| Burgosi katedrális \| Az Escorial kolostor és környezete \| Antoni Gaudí épületei \| Altamira \| Segovia óvárosa és római vízvezetéke \| Oviedo és az Asztúriai Királyság \| Santiago de Compostela \| Ávila óvárosa és templomai \| Aragónia mudéjar stílusú építészete \| Toledo történelmi óvárosa \| Cáceres óvárosa \| A katedrális, az Alcázar és az Archivo de Indias Sevillában \| \| Salamanca óvárosa \| Poblet-kolostor \| Mérida régészeti műemlékei \| Santa María de Guadalupe királyi kolostor \| Cuenca történelmi városrésze \| Selyembörze \| Las Médulas \| A Katalán Zene Palotája és a Szent Kereszt és Szent Pál Kórház \| Yuso és Suso Szent Milán-kolostorai \| A Mediterrán-medence sziklafestményei \| Alcalá de Henares \| San Cristóbal de La Laguna \| Elche pálmaligete \| Lugo városfala \| Atapuerca \| Vall de Boí katalán-román stílusú templomai \| Tárraco \| Aranjuez \| Úbeda és Baeza reneszánsz műemlékei \| Vizcaya-híd \| Santiago de Compostelába vezető zarándokút (Franciaországgal közös)
	természeti:	Garajonay Nemzeti Park \| Doñana Nemzeti Park \| Ibiza élővilága és kultúrája
	kulturális/természeti:	Pireneusok – Mont Perdu (Franciaországgal közös)