Szent Jakab-út

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség  m·v·sz  Szent Jakab-út
Egy a Szent Jakab utat jelző kagyló Leonból
Adatok
Ország	Spanyolország
Típus	Kulturális helyszín
Felvétel éve:	1993

A Szent Jakab-út, gyakran spanyol neve (Camino de Santiago) után El Camino-nak is nevezik, középkori zarándokút, mely Spanyolország Galícia tartományának fővárosába, Santiago de Compostelába vezet. A hagyomány szerint az itteni székesegyházban vannak Idősebb Szent Jakab apostol földi maradványai. Compostellába nemcsak egy kiindulópontból lehet eljutni, viszont az út fő része azonos. A zarándokút jelvénye a fésűskagyló, melyet az út mentén mindenütt felfestve megtalálhatunk.

Jeruzsálem és Róma után Santiago de Compostela a keresztény zarándoklatok egyik legfontosabb célpontja. A középkortól kezdve, mikor a Szentföldre menő zarándoklatok ellehetetlenültek, a Camino szerepe felértékelődött. A legenda szerint Szent Jakab holttestét hajón hozták Jeruzsálemből Észak-Spanyolországba. Itt eltemették azon a helyen, ahol most Santiago de Compostela található.

A Szent Jakab-út 1993-tól az UNESCO Világörökség részét képezi.

Tartalomjegyzék 1 A Camino története 2 Különböző útvonalak 2.1 Via Tolosana 2.2 Via Podensis 2.3 Via Lemovicensis 2.4 Via Turonensis 2.5 Camino Frances 3 Napjaink zarándokai 4 Források 5 Külső hivatkozások

[szerkesztés] A Camino története

• A 11. században már ismert a 13 pihenőhellyel rendelkező zarándokút Compostelláig.
• A 12. századra elterjedt a keresztény világban, jelentős zarándokúttá vált.
• 1130–1140 közt készült az Aymeric Picaud francia pap által írt első modern útikönyv, mely négyféle utat különböztet meg, és részletesen beszél az egyes településekről, szállásokról, az út praktikus tudnivalóiról. Ez a könyv később Codex Calixtinus néven vált ismertté, melynek az V. könyvét alkotja.

[szerkesztés] Különböző útvonalak

Az említett zarándokkalauz négy fő utat ír le, melyek Hispániában egyesülnek. Az úthálózat valójában ennél bonyolultabb, hiszen az eredeti utakhoz más híres kegyhelyeken átvezető utak is kapcsolódnak. A hagyományos négy út a kövtkező:

[szerkesztés] Via Tolosana

Az Itáliából érkező zarándokok fő útja, Arlesből indul. Útvonala a következő településekkel vázolható: Sain Gilles, Lunel, Montpellier, Saint Guillhem le Désert, Lodéve, Murat, La Slavetat, Castres, Toulouse, Auch, Morlaas, Lescure, Oloron, Béarn, Monréal, Puente la Reina. Itt csatlakozik a másik három úthoz.

[szerkesztés] Via Podensis

Ez az út Le Puyban kezdődik, és főleg a burgundiaiak és a teutonok használták. Útvonala: Aubrac, Espalion, Estaing, Conques, Figeac, Marcillac, Lactoure, Eauze, Aire sur Adour, Ostabat. Itt találkozik a következő két úttal.

[szerkesztés] Via Lemovicensis

Vézelaynél indultak el a zarándokok ezen az úton. A további települések, melyeken az út áthaladt: Nevers, Bourges, Déols, Saint Leonard de Noblat, Limoges, Périgueux, La Réole, Bazas, Saint-Sever és Ostabat.

[szerkesztés] Via Turonensis

A negyedik út Tours-on át vezetett, innen kapta a nevét. A németalföldi és az Észak-Franciaországból érkező zarándokok használták. Útvonaluk: Párizs, Longjumeau, Montlhéry, Étampes, Orléans, Tours, Poitou, Montbazon, Sainte Catherine de Fierbois, Châtellerault, Poitiers, Lusignano, Melle, Saint Jean d'Angély, Saintes, Bordeaux, Dax, Ostabat.

Az utóbb említett három út Ostabatban egyesült, és innen együtt vezetett át a Pireneusokon Saint Jean Pied de Port után az Ibañeta-hágón. A spanyol oldalon az első település Roncesvalles. Ez az út Pamplona (Navarra tartomány) után Puente la Reinánál csatlakozott a Toulouse-ból érkező úthoz.

[szerkesztés] Camino Frances

Francia útnak nevezik a már egyesült négy út találkozási pontjától induló utat, mely végigvezet egészen Composteláig. Állomásai: Estella, Los Arcos, Logroño, Nájera, Santo Domingo de la Calzada, Belorado, San Juan de Ortega, Burgos, Frómista, Sahagún, León, Astorga, Ponferrada, Villafranca del Bierzo, O Cebreiro, Sarría, Portomarín, Arzua, és végül a célpont, Santiago de Compostela.

[szerkesztés] Napjaink zarándokai

Ma már nemcsak magukat kifejezetten vallásosnak tartó emberek indulnak el az úton, hanem egyre többen azok is, akik keresnek valamit, keresik önmagukat, keresik különféle kérdéseikre a választ. Az 1980-as évek második felétől kezdve a Szent Jakab-út reneszánszát éli. Az egész világból érkeznek ide zarándokok, hogy a Camino-t, vagy annak egy részét végigjárják. 1993-ban július 25-e, Szent Jakab ünnepe vasárnapra esett, ezért ún. Szent év volt. Ebben az esztendőben Galícia tartomány különös figyelmet fordított az útra, elindította a Xacobeo 93 nevű kampányt, melynek keretében számos zarándokszállást, útjelzőt felújítottak. A zarándokok száma az ezredforduló után 50000 felett van. A 2004-es szent évben pedig minden addigi rekordot megdöntött. Ebben az esztendőben a zarándokok száma megközelítette a 180000-t.

[szerkesztés] Források

• Czellár Katalin: A Szent Jakab-út: Santiago de Compostela zarándokútjai (ISBN 9638347813)
• Pierre André Sigal: Isten vándorai (ISBN 963282234X)
• Baán Csaba: Pamplonától Santiagóig (ISBN 9634309976)
• Tolvaly Ferenc: El Camino - Az út (ISBN 9639593249)
• Shirley MacLaine: Camino: a lélek utazása (ISBN 9635285523)
• Paulo Coelho: Egy mágus naplója (ISBN 9631940766)
• Kollár János: Megy a csiga hazafelé (Személyes napló a Santiago de Compostelába vezető Szent Jakab-zarándokútról) (ISBN 9632439287)

[szerkesztés] Külső hivatkozások

• Ha el akarsz indulni
• Szent Jakab apostol V. könyve – Kallixtusz pápa a Szent Jakab-útról
• El Camino - Gazdag fotóalbum az Útról
• MundiCamino, több nyelven
• ElCaminoSantiago - English
• Spanyol oldal a Camino-ról
• Másik spanyol oldal a Camino-ról
• Der Jakobsweg, németül
• Paulo Coelho: A zarándoklat