Sevilla
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| Sevilla | |
 |
|
| Adatok | |
|---|---|
| Ország: | Spanyolország |
| Autonóm régió: | Andalúzia |
| Tartomány: | Sevilla tartomány |
| Lakossága: | 710.000 |
| Terület]: | 100 km² |
| Irányítószám: | 410** |
| Előhívószám: | (+34) 95* |
| Polgármester: | Alfredo Sánchez Monteseirín (2005) |
| Koordináták: | |
| Honlap | |
Sevilla Spanyolország negyedik legnagyobb városa, Andalúzia és Sevilla tartomány fővárosa. Lakossága 2003-ban 710 000, az agglomerációval együtt 1 294 000. Egyetemi város.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Spanyolország déli részén, a Guadalquivir folyó partján fekszik. Noha szűk és kanyargós utcái vannak, mór építő művészetre emlékeztető házaival, műemlékeivel, gyönyörű kerjeivel egyike Spanyolország legérdekesebb városainak.
[szerkesztés] Éghajlat
Sevilla éghajlata mediterrán jellegű, némi kontinentális behatással. Az évi átlaghőmérséklet 18,6 °C, ezáltal Európa egyik legmelegebb városának tekinthetjük. A telek enyhék, ami azt jelenti hogy a télen mért átlaghőmérséklet 15,9 °C, nyáron pedig 35,3 °C. Az évi csapadékmennyiség 534 mm (október és április között leginkább). A legcsapadékosabb hónap december, amikor is átlagosan 95 mm csapadék hullik. A napsütéses órák száma körübelül 3000 óra egy évben.
[szerkesztés] Története
Sevilla, az ókori Hispalis, a monda szerint Heraklesnek köszöni alapítását; a rómaiak idejében már tekintélyes hely volt; Julius Caesar korában Julia Romula néven római gyarmattá lett.
A vandálok és nyugati gótok uralma alatt a déli területek fővárosául tekintették. 590-ben és 619-ben zsinatokat tartottak itt. 712-ben az arabok hatalmába került, akik Isbilijahnak hivták és Al-Andaluz legvirágzóbb városává tették 400 000 lakossal. 844-ben a normannok fölhajóztak a Guadalquiviren, a város falai alatt II. Abd-er-Rhaman hadait leverték és a várost kegyetlenül elpusztították.
1026-tól a Beni-Abadról elnevezett mór királyságnak volt fővárosa. 1091-ben az Almoravidák, 1147-ben az Almohádok kerítették hatalmukba. 1248. november 22-én, 18 havi ostrom után III. Ferdinánd foglalta el; ekkor mintegy 300 000 ember vándorolt ki innen.
Még a 17. században is lakóinak száma 130 000-re rúgott, ők legfőképpen selyemszövéssel és egyéb iparágakkal foglalkoztak. 1501-1726 között az Amerikával való kereskedelem kizárólagos birtokosa volt. Mikor a kereskedelmet Spanyolország déli részén mindinkább Cádiz ragadta magához, Sevilla ipara is hanyatlásnak indult.
1808-ban itt alakult meg a franciák ellen a központi junta. 1823-ban a cortes menekült Madridból Sevillába. 1843. július 20-25. között Espartero bombáztatta le. 1992-ben Világkiállítás színhelye. A nagysikerű magyar pavilont Makovecz Imre tervezte (miután a tervpályázat eredeti győztes tervét mellőzték).
[szerkesztés] Nevezetességei
- Andalúz Parlament (Parlamento Andaluz)
- Macarena-kapu (Puerta Macarena)
- Macarena-bazilika (Basílica de la Macarena)
- Szent Egyed-templom (Iglesia de San Gil)
- Szent Kelemen-kolostor (Convento de San Clemente)
- Szent Klára-kolostor (Convento de Santa Clara)
- Szent Lőrinc és a Mindenható Krisztus-templom (Iglesia de San Lorenzo y Jesús del Gran Poder)
- Hercules oszlopai (Los Hercules)
- Mindenszentek-templom (Iglesia de Omnium Sanctorum)
- Szent Marina-templom (Iglesia de Santa Marina)
- Szent Lajos-templom (Iglesia de San Luis)
- Szent Paula-kolostor (Convento de Santa Paula)
- Szent Erzsébet-templom (Iglesia de Santa Isabel)
- Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
- Hölgyek palotája (Casa de las Duenas)
- Szent Katalin-templom (Iglesia de Santa Catalina)
- Szent Péter-templom (Iglesia de San Pedro)
- Régi Egyetem (Universidad Vieja)
- Angyali Üdvözlet-templom és a Sevillai Kiválóságok Panteonja (Iglesia de la Anunción de los Sevillanos Illustres)
- Szent Vince-templom (Iglesia de San Vicente)
- Szépművészeti Múzeum (Museo de Bellas Artes)
- Mária Magdolna-templom (Iglesia de Magdalena)
- Szent József-kápolna (Capilla de San José)
- Városháza (Ayuntamiento)
- Megváltó-templom (Iglesia de San Salvador)
- Pilátus háza (Casa de los Pilatos)
- Szent István-templom (Iglesia de San Esteban)
- Római vízvezeték romjai (Ruinas Acueducto)
- Szent Miklós-templom (Iglesia de San Nicolás)
- Székesegyház és a Giralda (Catedral y la Giralda)
- Érseki palota (Palacio Arzobispal)
- Királyi palota (Alcázar)
- A Tiszteletre méltó papok kórháza és temploma (Hospital e Iglesia de los Venerables Sacerdotes)
- Újvilági levéltár (Archivo General de Indias)
- Királyi fegyverraktár (Real Maestranza de Artillería)
- Aranytorony (Torre del Oro)
- Maestranza Aréna (Plaza de Toros): a legjellegzetesebbnek tartott aréna az országban
- II. Izabella-híd (Puente de Isabel II)
- Szent Anna-templom (Iglesia de Santa Ana)
- Szent Thelmusz-palota (Palacio de San Telmo)
- Egyetem (Universidad)
- Kolumbusz-emlékmű (Monumento a Colón)
- Fehér Szűz Mária-temlom (Iglesia de Santa María la Blanca)
- Szent Kereszt-templom (Iglesia de Santa Cruz)
- Szent Bernát-templom (Iglesia de San Bernardo)
- Lope de Vega Színház (Teatro Lope de Vega)
- Mária Lujza-park (Parque María Luisa)
- Királyi Pavilon (Pabellón Real)
Múzeumok, kiállítások:
- Népművészeti Múzeum (Museo de Artes y Costumbres Populares)
- Murillo Múzeum (Casa de Murillo): Murillo egykori háza volt
- Régészeti Múzeum (Museo Arqueológico)
- Expo '92, az 1992-es világkiállítás helyszíne
A világkiállításra épült Plaza de Espana-n forgatták a Star Wars egyik jelenetét.
[szerkesztés] Testvértelepülések
Krakkó, Lengyelország
Kansas City, USA
Angers, Franciaország- Columbus, USA
Guadalajara, Mexikó
Cartagena de Indias, Kolumbia
[szerkesztés] Gazdaság
A városban állítják össze a Renault autókat.
[szerkesztés] Képzés
Sevilla egyetemei:
- Universidad de Sevilla – Sevillai egyetem
- Pablo de Olavide egyetem
[szerkesztés] Híres emberek
- Festőművészek: Diego de Silva Velázquez, Juan Valdés Leal, Bartolomé Esteban Murillo, José Luis Castrillo.
- Írók: José María Blanco White, Rodrigo Caro, Mateo Alemán, Lope de Rueda, dramaturg. Költők: Gustavo Adolfo Bécquer, Francisco de Medrano, Vicente Aleixandre, Antonio Machado, Manuel Machado, Luis Cernuda.
[szerkesztés] Források
- Pallas Nagy Lexikona
- Szentirmai József és Szentirmainé Bánlaky Cecília: Spanyolország (Panoráma útikönyvek, Medicina Könyvkiadó Rt., Bp. 1995.) ISBN 963 243 838 8
Based on work by