Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Kölcsey Ferenc műve előtt a katolikus magyarság néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének, míg a református magyarságé a 90. zsoltár (Tebenned bíztunk, elejétől fogva) volt. Népszerű volt - a hatóságok által többször betíltott - az ún. Rákóczi-nóta is. Ez utóbbit Berlioz és Liszt Ferenc is megzenésítette. A Szent István királyhoz énekelt himnuszt Kodály Zoltán dolgozta fel .
[szerkesztés] Szövege
Szent István királyhoz
- Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga!
- Ki voltál valaha országunk istápja!
- Hol vagy István király? Téged magyar kíván,
- Gyászos öltözetben teelőtted sírván.
- Rólad emlékezvén csordúlnak könnyei,
- Búval harmatoznak szomorú mezei.
- Lankadnak szüntelen vitézlő karjai,
- Nem szünnek iszonyú sírástól szemei.
- Virágos kert vala híres Pannónia,
- Mely kertet öntözé híven Szűz Mária.
- Kertésze e kertnek István király vala:
- Behomályosodott örvendetes napja.
- Előtted könyörgünk, bús magyar fiaid,
- Hozzád fohászkodunk árva maradékid.
- Tekints, István király szomorú hazádra,
- Fordítsd szemeidet régi országodra.
- Reménységünk vagyon benned s Máriában,
- Mint magyar hazánknak hív királynéjában.
- Még éltedben minket ennek ajánlottál,
- És szent koronáddal együtt feláldoztál.
Névtelen (XVI. sz.)