Alvinczi Péter

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Alvinczi Péter (Nagyenyed, 1570 - Kassa, 1634. november 26.) református lelkész, hitvitázó, Pázmány Péter egyik legnagyobb ellenfele. (Nem azonos borbereki Alvinczi Péter bíróval, aki az unokája volt.)

[szerkesztés] Élete

Tanulását szülőhelyén kezdte s Nagyváradon végezte, ahol 1580–1583-ban Pázmány tanulótársa volt. Ezután külföldre ment és Svájc, Olaszország és Németország főbb tanintézeteit látogatta meg. 1599-ben tért vissza, de a következő évben ismét külföldre ment és Heidelbergben tanult, honnan 1602-ben tért haza. 1603-ban pappá szentelték Nagyváradon, ahol tanári széket nyert és itt 1604. február 22-ig működött; e napon választották a bihari egyházmegye esperesévé és másnap nagyváradi lelkésszé nevezték ki. 1605 elején Bocskay István meghivására a nagykereki lelkészi hivatalt foglalta el; de már 1606. március 5-étől kassai lelkész volt, amely tisztet haláláig betöltötte. Leginkább Pázmány Péterrel folytatott heves hitvitáinak okán nevezetes.

[szerkesztés] Munkái

Egy tetetes, neve vesztett pápista embertől... küldetett szines öt levelekre rend szerint való feleleti. Debreczen, 1609.
Lelki orvosság. 1614. (Névtelenűl és hely n.)
Tükör 1614. (Ismeretlen.)
Itinerarium catholicum. Azaz: nevezetes vetélkedés. Debreczen, 1616.
Machiavellizatio. Kassa, 1620. (Névtelenűl.)
Resultatio plagarum castigatoris autorem Machiavellizationis. U. ott, 1620.
Az Urnak szent vacsorájáról való rövid intés. U. ott, 1622.
Halotti beszéd Károly Zsuzsánna fölött. Gyulafejérvár, 1624.
Dedicatio... az az Cassan az királyi házban való capolnának az abususokból Isteni tiszteletre szenteltetésekor tött praedicatio. Kassa, 1625.
Halotti beszéd Báthori Gábor fej. fölött. Gyulafejérvár, 1628.
Quadragesima vasárnapra tartozó szent evangeliomnak magyarázatja. Kassa, 1632.
Egy rövid uti predikatio. U. ott, 1632.
Postilla. Két rész U. ott, 1633–34.

Kiadta még Szenczi Molnár Albert latin grammatikáját versekbe szedve.

Bod Péter szerint magyar nyelvtant is írt, amit onnan következtet, hogy az erdélyi egyházkerületi gyűlés azt határozta 1639-ben, hogy az Alvinczi latin és magyar nyelvtana az iskolák számára tankönyvként kinyomattassék.

Lásd még: A barokk kor magyar irodalma