Amerikai bölény
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
Státusz: mérsékelten veszélyeztetett
|
|||||||||||||||||||
Rendszertan | |||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||
Bison bison (Linné, 1758) |
|||||||||||||||||||
|
Az amerikai bölény Észak-Amerika legnagyobb testű szárazföldi emlőse, mely korábban az Egyesült Államok és Kanada területén nagy hordákban élt a Nagy-tavaktól Mexikóig és kelet Oregontól majdnem az Atlanti-óceánig. Két alfaja van, a síksági bölény (sima hátú) és az erdei bölény (nagy púp van a hátán).
A síksági bölény a 19. század közepén még bámulatos mennyiségben népesítette az észak-amerikai prériket. A faj akkori példányszámát kb. 50 millióra becsülik! Egy-egy csorda 100-200 000 egyedből is állhatott. Amerika népességének rohamos terjeszkedésével és a prérik művelés alá vételével egyidejűleg a fehér telepesek szabályos irtóhadjáratot folytattak a bölények kipusztítására. A század végére csupán mintegy 1000 példány maradt, ezeket az 1872-ben alapított Yellowstone Nemzeti Parkba telepítették.