Aurelianus-féle fal

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Világörökség

m·v·sz

Róma történelmi központja

Aurelianus-féle fal egy részlete

Adatok

Ország

Olaszország

Típus

Kulturális helyszín

Felvétel éve:

1980

Aurelianus-féle fal az ókori Róma császárkorban elkészült fala. Először Honorius császár javíttatta ki i. sz. 403-ban. A sok rombolás és kiigazítás után nagy részében ma is áll, és a város belterületének határát jelzi, bár most lakatlan területet is foglal magában, s észak és kelet felé túlterjed rajta a mai város. A Servius-féle fallal körülvett területnek majdnem háromszorosát fogja körül e fal, hozzákapcsolva a belterülethez az egész campus Martiust, a Mons Pincius (Collis Hortorum) területét, kelet felé a Quirinalis, a Viminalis és az Esquilinus magasabb részeit, a Tiberis mentén az Aventinustól délre elterülő lapályt, melyen egy cserépedények töredékeiből felhalmozott, 35 méter magas domb, a Mons testaceus (ma Monte Testaccio) áll. A Tbieris jobb partján levő városrészt is körülvette a fal a Janiculus mons (janiculus-domb) magaslatának egy részével együtt.

[szerkesztés] Kapui

A Via Flaminia (Via Lata) (ma Via del Corso vagy csak Corso) felett a Porta Flaminia – ma helyén a Porta del Popolo
a Porta Pinciana (ma ugyanaz) a Pincius mons keleti részén
a Servius-féle Porta Collinától induló via Salaria és via Nomentana felett a Porta Salaria (ma ugyanaz) és a Porta Nomentana – ma helyette tőle északra a porta Pia
a régi porta Viminalisból induló úton egy ismeretlen nevű (ma befalazott) kapu
a Porta Esquilinától induló via Tiburtina és via Labicana felett a Porta Tiburtina (ma Porta San Lorenzo) és a Porta Labicana (ma porta Maggiore)
az itt elágazó via Labicana és via Praenestina számára kettős kapuboltozattal
a Porta Caelomantanának megfelelő Porta Asinaria (ma befalazva; mellette a porta San Giovanni)
a Porta Querquetulanának megfelelő Porta Metrovia (neve kétes; ma be van falazva)
a Porta Capenától induló via Latina és via Appia felett a Porta Appia (ma porta San Sebastiano)
a Porta Ardeatina (elpusztult) a via Ardeatina felett
a Tiberis bal és jobb partján Ostiába és Portus Augustiba vezető utak felett a Porta Ostiensis (ma Porta San Paolo) és a Porta Portuensis 1643-ban lebontották, ma tőle északra a Porta Portese áll
a Janiculum tetején volt a Porta Aurelia (ma helyette a Prta San Pancrazio)
a Via Aurelia felett; a Vaticanus mons felé vezető útra nyílt a Porta Septimiana (ma helyén a porta Settimiana)
a Tiberis balpartján végighúzódó falrészen több kijáró ajtó (latinul posternae, posterulae) között volt egy kapu is, a Porta Aurelia (elpusztult), a Hadrianus mauzóleumához vezető út felett.

[szerkesztés] Források

Pecz Vilmos: Ókori lexikon, I–IV. kötet. Budapest, Franklin Társulat, 1904.

Olaszország világörökségi helyszínei

m·v·sz

	természeti:	Lipari-szigetek
	kulturális:	Valcamonica barlangrajzai \| A Santa Maria delle Grazie-templom és kolostora Leonardo da Vinci Utolsó vacsora c. festményével \| Firenze történelmi központja \|Velence és lagúnája \| A pisai Dóm-tér \| San Gimignano történelmi központja \| I Sassi di Matera \| Vicenza városa és Veneto tartomány Palladio által tervezett villái \| Siena történelmi központja \| Nápoly történelmi központja \| Crespi d'Adda \| Ferrara: a reneszánsz városa és a Pó torkolata \| Castel del Monte \| A Trulli-stílusú épületek Alberobelloban \| Ravenna ókeresztény műemlékei \| Pienza városának történelmi központja \| A 18. századi királyi palota Casertában, a parkkal, a Vanvitelli vízvezetékkel és a San Leucio épületegyüttessel \| A királyi rezidencia, Torinó \| Botanikus kert, Padova \| Portovenere, Cinque Terre és a szigetek (Palmaria, Tino és Tinetto) \| Katedrális, Torre Civica és Piazza Grande, Modena \| Pompeii, Herculaneum és Torre Annunziata régészeti lelőhelyei \| Amalfi tengerpartja \| Agrigento régészeti lelőhelyei, a Templomok Völgye \| Villa Romana del Casale, Szicília \| Su Nuraxi di Barumini, Szardínia \| Aquileia régészeti lelőhelyei és a patriarkális bazilika \| A Cilento Nemzeti Park és a Vallo di Diano Nemzeti Park, Paestum és Velia régészeti lelőhelyeivel és a Certosa di Padula \| Urbino történelmi központja \| Villa Adriana, Tivoli \| Verona \| Az assisi Szent Ferenc-bazilika és a ferencesrendi műemlékek \| A Villa d´Este Tivoliban \| A Val di Noto későbarokk városai, Dél-Kelet Szicília \| Piemont és Lombardia szent hegyei \| Cerveteri és Tarquinia etruszk nekropoliszai \| Val d’Orcia \| Siracusa városa és Pantalica nekropolisza \|Genova, a Le Strade Nuove \| Róma történelmi központja, a Vatikán birtokában levő terület és a San Paolo fuori le mura bazilika (a Vatikánnal közös)