Bakonygyirót

A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Koordináták: é. sz. 47.41832° k. h. 17.80448°

Bakonygyirót


	Bakonygyirót címere

Rang

6,85 km²

Összesen: 180 fő (2001)
Népsűrűség: 26,28 fő/km²

Irányítószám

8433

Körzethívószám

Térkép
é. sz. 47.41832° k. h. 17.80448°

Település
Mo. térképén

Bakonygyirót: község Győr-Moson-Sopron megyében, a Pannonhalmi kistérségben.

[szerkesztés] Fekvése

Béke tér

A község Győr-Moson-Sopron megye déli részén található 2002. október 20-a óta. A lakosság és a települési önkormányzat kérésére a 47/2001. (VI. 18.) számú országgyűlési határozattal átcsatolták Veszprém megyéből. A község Győrtől 32 km-re van. A 82-es főközlekedési úttól 2 km-re nyugatra, a vele párhuzamosan haladó Románd Bakonyszentlászlói út mentén fekszik. A Pápa–kisbéri út kereszteződésétől (Romándtól) 2 km-re. A településen halad keresztül a Győr-Veszprém vasútvonal, melynek a község szélén megállóhelye van. A közlekedés javarésze azonban a Kisalföld Volán által üzemeltetett autóbuszokkal bonyolódik le, melyek 2 óránként, műszakváltásonként sűrűbben, érintik a falut.

[szerkesztés] Története és mai élete

Első írásos említése 1237-ből való (Gyrolt). Neve a német Gerald személynévből származik. A 18. századig Csesznek várához tartozott. A török hódoltság idején elnéptelenedett. A 18. századtól új birtokosai, az Esterházy család kezdte elsősorban német telepesekkel benépesíteni. Neve 1909-ig Gyirót volt.

Szószék a templomban

A település a régi Győrből Veszprémbe vezető út mentén alakult ki. Az eredeti gyiróti falu nem a jelenlegi helyén, hanem a Bakonyér partján terült el. A XIII. századtól a cseszneki vár tartozéka volt. 1570-ben lakatlan hellyé válik. Az Esterházy család 1714-ben kezdeményezte a község újratelepítését idehozott német telepesekkel. A lakosság túlnyomó részének még 1914-ben is a német volt az anyanyelve. Az itt élők fával kereskedtek, fuvarozást vállaltak. 1904-ben az egész falu leégett, s utána épült ujjá. Abban az időben sokan kivándoroltak innen Amerikába. A község 1913-ig Gyirót néven szerepelt, ezután lett Bakonygyirót. A II. világháború helyi áldozatainak emlékkövét 1989-ben avatták fel. 1945 után a lakosságot kitelepítették. Helyükre 19 felvidéki magyar családot hoztak. Ma már nincs különbség az emberek között. A falu teljesen elmagyarosodott, csak az idősebbek beszélik a sváb nyelvet.

Stáció a kálváriáról

A termelőszövetkezet 1950-ben alakult meg, majd feloszlott. A szövetkezetet 1957-ben ujjászervezték, előbb Romándhoz (1962), majd Veszprémvarsányhoz (1975) csatolták. Két tantermes, két tanerős elemi iskoláját 1948-ban államosították, majd Veszprémvarsányhoz körzetesítették. Romándi kezdeményezésre 1998-ban az alsó tagozatos iskola Veszprémvarsányból átkerült Romándra. Az óvodát és az iskolát Romándon a két település közösen üzemelteti, illetve tartja fenn. A gyermekek ugyanakkor Bakonyszentlászlóra, illetve Veszprémvarsányba járnak a körzeti iskolákba. A település leginkább az 1960-as években fejlődött. 1961–1962-ben épült fel a kultúrház, melyet 2002-ben felújítottak. Az orvosi rendelőt 1963-ban építették 2003-ban, pedig felújították. A községi bekötőutat 1966-ban építették, illetve látták el szilárd burkolattal. A község a legfontosabb vonalas infrastruktúrákkal rendelkezik (vezetékes víz, gáz, telefon).

Az itt élő emberek Romándra, Veszprémvarsányba és Zircre járnak dolgozni. A legutóbbi időben, illetve a megyeváltást követően egyre többen dolgoznak Győrben. Sajnos nagy részük oda is költözött. A háziorvos és a gyermekorvos kétszer rendel hetenként az orvosi rendelőben. Az üresen álló házak egy részét külföldi, főleg németországiak vásárolták fel. Ők csak a nyári időszakban, szabadságukat töltik a településen. A falu életébe nem integrálódtak be. Sajnos a megüresedett házakat tulajdonosaik nem adják el, hanem bízva jobb időkben, megtartják. Így a falu népessége egyre jobban fogy. Az ingatlanok állaga romlik. A falugondokság szociális munkásokkal kiegészítve egész éven át gondozza a közterületeket, parkokat, utakat és a járdákat is rendben tartja, ott, ahol az idősek a maguk erejéből erre nem képesek.

A település életét a mezőgazdaság határozza meg. A városokról, az iparterületektől távol levő település lakosságát nem tudta megtartani. Bakonygyirót lélekszáma 1949-ig növekedett. Azóta folyamatosan csökken. Fő gazdasági egysége a Bakonykert Mezőgazdasági és Szolgáltató kft, melynek a falu központjában 50 vagonos hűtőháza van, amit 1999-ben épített. Saját terményeit tárolja itt, de bérhűtést is vállal.

A község 1950-ig, a tanácsrendszer kialakulásáig a bakonyszentlászlói körjegyzőséghez tartozott. A falu a hatvanas évektől Románddal, Bakonypéterddel és Gic községekkel közös tanácsot alkotott. A lakosság 1990 után önálló Képviselő-testületet választott. A rendszerváltás után is megmaradt a romándi körjegyzőségben a 2003. év végéig. Ekkor spontán népi kezdeményezésre 2004. január 1-jei kezdettel újra Bakonyszentlászlóval és Fenyőfővel alkot körjegyzőséget.

[szerkesztés] Nevezetességei

Mosó berendezés a védett Pincesoron.

Római katolikus templom: Bakonygyirót 1716-ban római katolikus temploma barokk-kori, műemlékvédelem alatt álló középkori szentéllyel, amely a Szent István-i alapítású egyházközségének féltett kincse. Pfeiffer János kanonok műveiben többször foglalkozott a templommal. Kálváriája a falu déli végén, a temetőben található. Plébánájuk a környéken a legrégebbi.

A pincesor az Öreghegy oldalában található. A régi sváb sorpincék jellegzetes és ritka példája. Régebben külterületi lakott hely volt a Pincesor, amely kiránduló és szórakozóhelye volt idősnek, fiatalnak. Ma már csak két ember lakik ott. Központilag védett pincék is találhatók, de az egész terület helyi védettség alatt áll. Ennek ellenére található itt, modernkedő új építésű pince.