Balkáni front (I. világháború)
A Wikipédiából, a szabad lexikonból.
| A balkáni front (I. világháború) | |||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 A szerb hadsereg visszavonulása Albániába. |
|||||||||
|
|||||||||
| Szembenálló felek | |||||||||
 Bulgária Osztrák–Magyar Monarchia Németország |
 Szerbia Románia Montenegro Görögország Franciaország |
||||||||
| Parancsnokok | |||||||||
| Szembenálló erők | |||||||||
| Veszteségek | |||||||||
A balkáni front az I. világháború egyik frontvonala volt, mely a Balkán területén húzódott, ahol a központi hatalmak és az antant hatalmak 1914-től az I. világháború végéig harcoltak váltakozó sikerrel egymással.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Előzmények
A Balkán-félszigeten az egykori Oszmán Birodalom látványos hanyatlása a középkorban eltűnt országok (Albánia, Görögország, Montenegró, Szerbia és Bulgária) újászületését eredményezte. A balkáni államok létrejöttével egy időben a szomszédos hatalmak (Olaszország, Monarchia és Oroszország) komoly erőfeszítéseket tettek, hogy Nagy-Britannia és Franciaország mellé egyenrangú nagyhatalomként felzárkózzanak. Ezen országok a XIX. század végétől tudatosan törekedtek arra, hogy a balkáni nemzeteket vágyott nagyhatalmi szférájukba bevonják. Törekvéseik egyaránt sértették egymás érdekeit és a balkáni nacionalisták érzelmeit is.
A XX. század elején a Monarchia lépéselőnyre tett szert vetélytársaival szemben. Bécs-Budapest sikeresen integrálta birodalmába Bosznia-Hercegovinát. Ezzel súlyosan sértette a helyi szerbek érdekeit. Az annexió után a bécsi imperializmus Szerbia ellen fordult. Szerbia a boszniai szerbek Bécs ellen hangolásával válaszolt. A szarajevói merénylet után jó esély mutatkozott arra, hogy a Monarchia végre a hatalmi szférájába erőszakolhassa a renitens Szerbiát. A júliusi ultimátumot Szerbia nyájassá vált hangneme ellenére a Monarchia nem vonta vissza, majd a szövetséges Németország támogatását maga mögött tudván háborút üzent Szerbiának.
A hadüzenetet követően megkezdődött a szövetségi rendszerek hadseregeinek felvonulása, előbb csak a Drina és a Száva mentén, majd Európa és a világ távoli szegleteiben is. A Balkánon az egész világot lángba borító szikra pattant ki.
[szerkesztés] Támadás Szerbia ellen
[szerkesztés] Bulgária hadba lépése
Bulgária a háború előtt jó kapcsolatokat ápolt az Osztrák–Magyar Monarchiával. A viszony azonban gyorsan kihűlt, amikor a dualista állam Bulgária érdekeit is sértve növelte egyre befolyását a Balkánon. A háborúban azonban a kis Szerbia váratlan erejű ellenállást gyakorolt a két frontos háborúra kényszerült Monarchia ellen.
Az antant sikertelen törökök elleni akciója meggyőzte a bolgár vezetőket arról, hogy országuk a központi hatalmak oldalán lehet képes kiharcolni a második balkáni háború végén elszenvedett területi veszteségek revízióját. 1915-ben szövetséget kötöttek A Monarchiával és megkezdték közös hadműveleteiket Szerbia végső legyőzésére.
Szócikk:Bulgária hadba lépése (1915)
[szerkesztés] Albánia, Montenegro elfoglalása
[szerkesztés] Románia elfoglalása
[szerkesztés] Támadás Görögország ellen
[szerkesztés] Antant előretörés 1918-ban
[szerkesztés] Eredmények
[szerkesztés] A balkáni front csatái
[szerkesztés] Lásd még
[szerkesztés] Külső hivatkozások
 |
Ez a történelmi tárgyú lap még csak csonk (azaz erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
)
Based on work by